A fényképezés során komoly jelentőséggel bír, milyen fényviszonyok mellett készül el egy-egy fotó. A megvilágítás nemcsak a kép hangulatát befolyásolja, hanem többek között a gép működésére is hatással van. Bizonyos helyzetekben sajnos nincs elegendő fény ahhoz, hogy a digitális kamera hagyományos beállítási lehetőségeinek maximális kihasználásával megfelelően megvilágított és mégis bemozdulás okozta életlenségtől mentes fénykép készülhessen.
Ekkor jöhetnek számításba az olyan megoldások, mint amilyen egy képstabilizátor, mellyel a jelen cikkben bemutatásra kerülő Panasonic Lumix LZ2-es is fel van szerelve. Ez az ügyes szerkezet hivatott kompenzálni a kéz akaratlan finom rezgéséből, remegéséből szárazó apró mozgásokat, melyek sajnálatos módon éppen elegendőek ahhoz, hogy a kép elmosódott, életlen legyen. A Panasonic az elterjedtebb optikába épített változatot részesíti előnyben, amely a MEGA O.I.S. fantázianevet viseli. Ennek működése meglehetősen egyszerű: érzékelők segítségével a gép detektálja a finom mozgások irányát, majd ezek kompenzálására egy lencsetagot mozdít el az objektíven belül. Ebből talán már leszűrhető, hogy amíg adott záridő-blende kombináció mellett egy hagyományos optikájú fényképezővel készült szabadkézi fotó éppen bemozdul, addig ugyanilyen körülmények között a stabilizátor "megmenti" a képet, és a téma élesen rögzítődik a fotón.
Persze a kézremegés-csökkentésnek is megvannak a határai, de alkalmazásával nagyjából két fényértéknyit mindenféleképpen nyerhet a fotós az LZ2 használata során. A gép tetején elhelyezett gombbal ki-be kapcsolható a stabilizátor, de választható harmadikként az exponálógomb lenyomására aktivizálódó üzemmód is.
A DMC-LZ2 is egy manapság igen elterjedt és az egyszerűbb kompakt gépek közül számos típusban alkalmazott, 5 megapixeles CCD-t kapott. Ennek felbontása bőven elegendő ahhoz, hogy a géppel készített fotóból A4-es méretű papírképet nyomtassanak. Az új Lumixban a korábbi képfeldolgozó rendszer továbbfejlesztett változatát, a Venus Engine Plust alkalmazzák. A korábbi Venus rendszerről már kiderült, hogy igen hatékonyan bánt el például a színszóródásokkal, ám a Venus Engine Plus azonban tapasztalataink szerint már kicsit túljátssza a feladatát.
A nagyon apró méretű pixelek - amilyenek az LZ2 CCD-jén is megtalálhatóak - magasabb képzajt produkálnak, amit a fényképezőnek csillapítania kell. Ezt a szoftveres javítást túlozza el kissé az új képfeldolgozó rendszer, és okozza ISO300-as és magasabb érzékenységnél a részletek erős elmosódását. A központi processzor feladatai itt persze nem értek véget. Fontos feladatai vannak még az elkészült képek feldolgozásán kívül azok továbbításában, memóriakártyára mentésében. Mindezek határozzák meg a sorozatfelvétel maximális 3 kép/másodperces sebességét, mellyel egy menetben 3 vagy 5 darab képet lehet készíteni a rögzítésre kerülő JPEG fájl tömörítési fokától függően. A végtelenített sorozatfelvétel - ami a Panasonic fényképezőkön gyakorta fellelhető szolgáltatás - 1,5 kép/másodperces sebességgel használható egy megfelelően fürge memóriakártya teljes tárkapacitásáig.
Szintén a memóriakártyán rendelkezésre álló tárhely erejéig lehet az új Lumixszal 320x240 pixel felbontású videót rögzíteni hanggal együtt. A mozgókép felvételének sebessége 10 illetve 30 képkocka lehet másodpercenként, de felvétel közben sajnálatos módon csak fénymérés történik folyamatosan, élességállítás és a zoom nem használható.
Bár a videó hanggal együtt kerül elmentésre és az elkészített fotókhoz megjegyzések is fűzhetőek, ezek közvetlen lejátszására, meghallgatására már hiába áhítozik bárki is. A gép tetejére ugyanis csak a mikrofon apró nyílása került, hangszóró pedig nem. Igen ritka megoldás, de mindenképpen hasznos segítség, hogy az egyes képekhez hozzáfűzött megjegyzés az adott fotó kicsinyített másával kerül elmentésre egy videófájlba, így könnyebb megállapítani, az adott hangjegyzet melyik képhez készült. Az LZ2 3 képes expozíciósorozatot is rögzíteni, amely funkció ebben a kategóriában egyelőre nem mindennapos.