Milliónyian neteztünk 2006-ban

Mind többen és többet internetezünk: idén először lépte át az előfizetők száma a bűvös egymilliót, s közel kétmillió hazai netező nézte a nyár végén és ősszel történt eseményeket az interneten. 2006-ról tömören.

Elfogynak a modemesek

Az év eleji 200 ezerről ősz végére alig 70 ezerre csökkent a modemmel internetező előfizetők száma - adta hírül a KSH. Ugyanebben az időszakban az ADSL-re előfizetők száma 370-ről 520-ezerre (150 ezerrel), a kábeles internetszolgáltatást használóké pedig 210-ről 347 ezerre (137 ezerrel) nőtt. Az összes internet-előfizető száma 976 ezerről 1,1 millióra emelkedett - a hazai internet történetében először lépve át a milliós határt.

A statisztika értelmezéséhez ugyanakkor tudni kell, hogy mivel csak a szolgáltatásért fizető ügyfelekről készül kimutatás, az összesítésekből rendre kimarad az ingyenes modemes internetet használók száz-ötszázezer közti, a mai napig megbecsülhetetlen tömege. Szintén fontos tudni, hogy egy előfizetőnek számít az egyedül élő néni éppúgy, mint a több száz dolgozóját egy bérelt vonallal ellátó nagyvállalat is, így pusztán az előfizetők számából nem lehet következtetni arra, hogy ténylegesen hányan interneteznek.

Rekordforgalmat hoztak az események

Idén sorra dőltek a látogatottsági rekordok: nem csak egyes tartalomszolgáltatók portfóliójában, hanem a hazai internet egészén, azaz: egyre többen és egyre többet interneteztek, mint eddig bármikor. A rekordok egy része közéleti eseményekhez köthető: az augusztus 20-i tűzijáték, és az őszi tüntetések és zavargások egyaránt sokakat késztettek arra, hogy az interneten kövessék nyomon az eseményeket. Az utolsó jelentős kiugrást december 11-én észlelte a számos internetes oldalt auditáló Webaudit: ekkor 2 millió 762 ezer látogató 188 millió oldalt nézett meg a társaság által mért oldalakon. Ezen belül a belföldi látogatók száma 1 millió 911 ezer volt.

ADSL - telefon nélkül

Egy lakóház "ADSL-központja"

Évekig zsörtölődtek az ügyfelek, és tekintették árukapcsolásnak azt, hogy az ADSL-előfizetéshez vezetékes telefonra is szükség volt. A távközlési társaságok mindegyike arra hivatkozott, hogy a havi előfizetési díjjal az ügyfelek a vonalak fenntartását és felügyeletét finanszírozzák. Előbb az alternatív telefontársaságok vezették be, majd a Magyar Telekom is jelezte: hamarosan valamennyi ADSL-t kínáló internetszolgáltató partnerénél előfizethető majd a telekom-hálózaton a telefon nélküli DSL. A piac nagyjából 20 százaléka fölött diszponáló, ADSL-t is nyújtó többi telefontársaság egyelőre nem rukkolt elő hasonló tervvel.

Olcsóbb lett az internet

Egy tavaly nyáron készült, az akkori akciós ADSL-tarifákat bemutató cikkünkben szereplő árakat összevetve egy idén ősszel készült összesítéssel megállapítható, hogy 2006-ban az árak csökkentek. Nem csak az alternatív szolgáltatók saját hálózatán kínált hozzáférések havidíja lett mérsékeltebb, de a telekom-területen szolgáltató viszonteladóké is. Míg 2005-ben a legalacsonyabb 5 615, a legmagasabb havidíj pedig 7 990 forint volt, idén 3 990 illetve 4 440 forinttól 8 388-ig terjedt az ADSL-hozzáférések ára.

ADSL-en is lehet már tévézni

Forrás: T-Online

Két társaság, a T-Online és a Tvnet is útjára indította november elején ADSL-internetkapcsolaton keresztül nyújtott tévészolgáltatátását. Az IPTV-t olyan ügyfelek vehetik igénybe, akik nem laknak túl messze a telefonközponttól, mivel az ADSL-elérések esetén az elérhető letöltési sebesség a távolság függvénye. Bár a technológia a későbbiekben nagyfelbontású adások továbbítását is lehetővé teszi majd, egyelőre a hagyományos kábeltévével megegyező minőségben lehet rajta fogni az adásokat. Mindkét cégnél egy DVD-lejátszóra hasonlító beltéri egységet kell a televízió és a DSL-modem közé iktatni a használathoz.

A T-Online set-top-boxa beépített merevlemezt is tartalmaz, melyre nagyjából 120 órányi műsort lehet rögzíteni, s lehetővé teszi az élő műsor megállítását is. A T-Home TV nevű szolgáltatás elektronikus tévéműsort, gyerekzárat, távirányítóval használható online videotékát, zeneáruházat kínál, s egyelőre a fővárosban, illetve hat településen érhetik el a fenti feltételeknek megfelelő ADSL-előfizetők.

Eltérő megoldást használ a Tvnet TVtévéje: a set-top-box ennél a cégnél nem tartalmaz merevlemezt, a felvehető adások a cég szerverein kerülnek mentésre. A társaság hat csatorna esetében 24 órás visszatekercselést is lehetővé tesz, emellett az e-tévémújság mellett videotékát, zeneboltot, ételrendelést, és gyerekzárral védhető pornócsatornát működtet - egyelőre a főváros 30-40 százalékán.

Vita a Wikipédiáról

Forrás: [origo]

Nagy vitát váltott ki egy, a Nature magazinban 2005 végén megjelent cikk, mely az Encyclopedia Britannica (EB) és a Wikipedia angol változatát vetette össze. A méricskélési és nyilatkozási hullám idén érte el csúcspontját: a Nature-cikk ugyanis nem talált jelentős különbségeket a két lexikon közt, pontosabban nem talált jelentősen több hibát a Wikipediaban, mint az EB-ben (míg az előbbiben szócikkenként négy, az utóbbiban három hibát fedeztek fel). Az EB szerkesztősége tiltakozott az összevetés ellen, s igyekezett megvédeni a vélt hibákat (mindazonáltal javítottak a szócikkeken, akárcsak a wikipedisták). Az angol Wikipedia szócikkeinek a száma egyébként 2006 végére elérte a másfélmilliót, a magyar lexikoné pedig közelíti az ötvenezret.

Néhány jog fenntartva

Ha nem is tarolt a tavaly hazánkban is bevezetett Creative Commons (CC) licenc, azért érződött a hatása a net hazai szegletében is. A CC a hagyományos "minden jog fenntartva" helyett a "néhány jog fenntartva" elvet alkalmazza, az ilyen licenc alatt kiadott művek (zenék, írások, filmek stb.) könnyebben felhasználhatók, mint a "kopirájtos" alkotások. Miniszterelnöki memoár és számtalan zene is megjelent már a lazább jogi feltételeket tartalmazó CC alatt, valamint idén rendezték az első CC-s remixversenyt is. Idén év eleje óta az [origo] két rovatának, a Techbázisnak és a Tudománynak a saját cikkei is CC-licenc alatt jelennek meg.

CC-logó került cikkeink alá

Szürke zóna

Nálunk még nem, de külföldön egyértelműen politikai síkra terelődött a fájlcserélés zömmel illegális szférája. A francia parlament alsóháta tárgyalta, és meglepő módon el is fogadta azt a törvényjavaslatot, mely havi átalánydíj fizetése mellett engedte volna a fájlcserélők működését. Később persze a törvénytervezet elvérzett, de a pillanatnyi siker ráirányította a figyelmet arra, hogy a problémát nem lehet egyedül a profitéhes zene- és filmkiadók szempontjából látni és láttatni.Az év során pedig sorra alakultak azok a pártok, melyek a fájlcserélők érdekeit védenék - egyelőre persze, hiába.

Forrás: [origo]

iWiW, [origo]

Lapunk kiadója, a T-Online vásárolta meg idén áprilisban közel egymilliárd forintért az iWiW-et, a legnagyobb hazai közösségi portált. A 2002-ben indított oldalon ki-ki a saját ismerőseit jelölheti be, létrehozva emberi kapcsolatainak hálóját. Tavasszal hatszázezernél több felhasználó mintegy 35 millió kapcsolatot jelölt a portálon, év végére a regisztráltak száma másfél millióra nőtt, és csak a fővárosi kapcsolatok száma meghaladta a 46 milliót. Megújul (és nevet is váltott) az [origo] keresője: OK.hu lett belőle év végére. Videa néven videómegosztó oldalt is nyitott kiadónk, a T-Online: a Videán többezer kisfilmet nézhetnek meg a látogatók, s saját felvételeiket is feltölthetik.