Szabadon hackelhet a brit rendőrség

Bírói engedély nélkül is végezhetne virtuális házkutásokat a brit rendőrség. A szükséges szoftverek már a kilencvenes évek közepe óta rendelkezésre állnak - adta hírül a Sunday Times.

A tervezet egy friss EU-s irányelven alapul. Jacques Barrot, az Európai Bizottság alalnöke szerint a cél, hogy a tagországok elkötelezettek legyenek a számítógépes bűnözés elleni harc iránt.

Az apró eufémizmussal csak távoli kutatásnak (remote search) nevezett vizsgálódást a rendőrség vagy belső elhárítás (MI5) kezdeményezheti. A digitális házkutatás során a nyomozók átvizsgálhatják a gyanús állampolgárok levelezését, chates beszélgetéseit illetve a gépén tárolt fájlokat. A britek által begyűjtött adatokat ráadásul a többi tagország rendőrei is elkérhetik.

A digitális kutatkodást nem csak az eszközök különböztetik meg a hagyományos házkutatástól. Míg az utóbbihoz nehezebben megszerezhető bírósági engedély kell, a számítógép átnézéséhez elég ha a rangidős tiszt véleménye szerint súlyos, legalább három év szabadságvesztéssel büntethető tettet előznek meg vele.

Több módja is van a kutakodát lehetővé szoftver bejuttatására és az információk összegyűjtésének - árulta el Sunday Times-nak Richard Clayton, a Cambridge Egyetem számítástechnika laborjának kutatója. A nyomozók behatolhatnak a gyanúsított lakásába és feltelepítnek egy a billenyűleütéseket regisztráló (keylogger) szoftvert, vagy eljuttathatják a programot a vírusos üzenetekhez hasonlóan működő emailben is. A harmadik, legegyszerűbb módszer szerint pedig a nyomozók leparkolnak a megfigyelőkocsival a gyanúsított wifijének hatókörében és úgy jutnak be a hálózatra lehallgatni a teljes forgalmat..

Hazudós szülőket keresnek terroristák helyett

A brit civil jogvédőket nem nyűgözte le az új javaslat, szerintük bírói engedélyhez kellene kötni a számítógépek lehallgatását. A hatósági megfigyeléseket elvben a Regulation of Investigatory Powers Act (RIPA) szabályozza, ám a törvény maga is támadások kereszttüzében áll. A terrorizmus elleni harcot könnyítő jogszabályt előszeretettel alkalmazzák apró-cseprő problémák utáni nyomozások elindítására. A Telegraph tavaly áprilisi cikke szerint havi ezer vizsgálat indul a RIPA-ra alapozva, ám ezek többsége olyan apróságokra irányul, mint az iskolai felvételi lapokon szereplő hazugságok vagy eltakarítatlanul otthagyott kutyapiszok. A rendőrfőnököket tömörítő ACPO szervezet szerint a RIPA törvény alapján tavaly 194 titkos házkutatást, köztük pár távoli számítógépes vizsgálatot végeztek Nagy Britanniában.

Régóta rendelkezésre állnak a kellően kifinomult szoftverek, de nem fogják őket sokat használni - fejtette ki a BBC-nek nyilatkozva Peter Sommer, kiberbűnözés-szakértő. Sommer szerint az új irányelv nem növeli a titkos rendőri hackelések számát, mert az így gyűjtött bizonyítékokat nehezebb megvédeni a bíróság előtt, mint a lefoglalt gépről törvényszéki módszerekkel gyűjtött információt. A kémprogramok ellen ráadásul a különböző tűzfalak és malware irtók is védelmet jelentenek.