Mobilok vissza a laborba

Egymással versenyeznek a mobilgyártók, hogy bebizonyítsák, ők is tudnak olyan készüléket gyártani, mint mondjuk az iPhone. Tesztnek vetettük alá a pengemobiljaival az ezredforduló divatdiktátorának számító Motorola kifordított telefonját, és a piacvezető Nokia jövőkép-formáló prémium modelljét.

Backflip, a kísérleti egér

A Motorola szeret meghökkentő külsejű készülékekkel előrukkolni, néhány éve nagy sikert arattak a cég pengemobiljai, amelyek egy időben státuszszimbólumnak számítottak, mostanra azonban gyakorlatilag eltűntek, legfeljebb egy-egy viharvert használt példányukat látjuk viszont az utcákon.

Merész külsejével egyértelműen az egyedi formatervű modellek közé sorolható a Motorola új készüléke, az MB300-as, másnéven BackFlip is. Utóbbi elnevezését annak köszönheti, hogy hátlapját teljes egészében egy QWERTY-billentyűzet foglalja el. A mobilt úgy kell kettéhajtani, mintha egy könyvet nyitnánk szét azért, hogy elő- és hátlapját szemléljük meg, tartalmára viszont nem vagyunk kíváncsiak.

N900, Backflip: szétcsúsztatható, kinyitható kivitel

Jól néz ki, de nem praktikus

Dizájn tekintetében ez egy igen látványos húzás, kár, hogy a gyakorlatban nem bizonyult túl praktikusnak: tesztelőinknek jobban kézreesett a szokásos módszer, amikor a minibillentyűzetet egyszerűen elő kell csúsztatni. Szétnyitott üzemmódban a készülék automatikusan fekvő képernyőre vált, összecsukva pedig annak függvényében változik a menü elrendezése, hogy miként tartjuk a telefont.

A menürendszer egyeseknek ismerős lehet, a Backflipen ugyanis a Google Android operációs rendszere fut, sajnos azonban ennek egy immár réginek számító, 1.5-ös verzióját használja. A gyártótól megtudtuk, hogy várhatóan heteken belül letölthetővé válik a készülékhez az Android 2.1-es változata, ennek telepítése után az akadozó menürendszer is folyamatosabban működik majd, és elérhetővé válik a multitouch, azaz több ujjas vezérlés is.

Információtenger a nyitóképernyőn

Az ismert androidos menürendszert a Motoblur nevű felület egészíti ki, amely többek közt a Twitterről és a Facebookról tölt le automatikusan tartalmakat. A megoldás a promóciós anyagok alapján forradalminak ígérkezett, de hétköznapi helyzetekben az ember nem a nyitóképernyőn szeretné nézegetni egy-egy ismerőse néhány mondatát, hanem gyorsan át akarja pörgetni az összes kontakt közelmúltban publikált hozzászólásait, arra pedig ez a felület nem alkalmas, ezért hamar ingyenes Twitter és Facebook kliensekre cseréltük le.

Persze ez az egész Blur felület ki is kapcsolható, ami az internetes adatforgalommal, illetve az akkumulátoros üzemidővel takarékoskodni kívánó mobilozók számára lehet jó választás. A Motorola honlapján elérhető "szimulátorban" egyébként bárki kipróbálhatja a böngészőjében a Motoblur működését.

A könnyű gépelés a legfőbb extra

Természetesen a teljes billentyűzet kényelmes gépelést tesz lehetővé, akár sms-ről, akár chatelésről van szó, egyedül az ékezetes karakterek bevitele igényel némi koncentrálást. Ezekhez ugyanis hosszan le kell nyomni az adott magánhangzó gombját, melynek hatására megjelenik egy lista a kiválasztható karakterekkel - ezt a módszert az iPhone felhasználók jól ismerik.

A másik nem megszokott megoldása a készüléknek, hogy a képernyő hátoldala a laptopokon alkalmazott tapipadhoz hasonló módon működik, ujjunkat végighúzva az LCD összetapogatása nélkül is lehet mondjuk a levelek közt barangolni. Hasznos, néha jól is jön, de nem egetrengető újítás.

Wifi, HSDPA és más kötelező extrák

A Motorola Backflip egyéb paramétereit tekintve az elvárásokat teljesíti: van benne wifi, támogatja a gyors HSDPA mobilinternetet (7,2 megabit/s), és GPS-szel is felszerelték, emellett egy 2 gigabájtos memóriakártya is jár hozzá. A 3,1 colos, 320x480 pixeles képernyőn aránylag kényelmesen lehet internetezni, a beépített böngésző is jól használható, bár egyes funkciói csak az újabb Android-verzióval lesznek elérhetők.

Videóból csak gyatra minőséget rögzít a telefon, állóképből viszont akár 5 megapixeleset: a fotók minősége nem rossz, de nem is kiemelkedő ebben a kategóriában. Rosszabb fényviszonyok közt ledes villanó segíti az exponálást. Ingyenes navigációra ezen a készüléken legfeljebb a Google Térképet lehet használni, ám ez internetes adatforgalmat generál - léteznek persze offline megoldások is, ezeket azonban meg kell vásárolnunk.

Ilyen a Motoblur felület az Androidon

Vissza a laborba

Sem az N900-as, sem pedig a Motorola Backflip nem kifejezetten rossz telefon. Mindkettővel remekül lehet telefonálni, kielégítően lehet böngészni az internetet, zenét hallgatni, filmet nézni. A kísérleti megoldások, félkész szoftverek, szokatlan, még nem teljesen átgondolt tervezési megoldások miatt mégis nehéz jó szívvel ajánlani ezt a két készüléket.

A féltéglányi, 180 ezer forintba kerülő Nokiától joggal várják el a felhasználók, hogy kicsit kevéssé legyen "linuxos". Egy-egy óvatlan kattintás után ne találjuk magunkat szembe a meztelen parancssorral, hiszen enélkül is elhisszük, hogy stabil, kipróbált, remek alapokkal rendelkező operációs rendszer fut a kütyün. A 130 ezer forintba kerülő Backflip esetében a hasznos újdonságok - például egyelőre a mindentudó Android 2.1-es operációs rendszer - hiányoznak, helyettük átgondolatlan, használhatatlan ötleteket kap a felhasználó. Amit a Motorola eltalált a Milestone-ban, azt nagyrészt sikerült elhibáznia a kis testvérnek számító Backflipen, ez utóbbinál jobb választásnak tűnik még az általunk nemrég tesztelt LG GW620-as is.

Tesztünk mindkét telefona tartalmaz olyan ötleteket, amire építhetnek a nagy múltra visszatekintő gyártók. Jelen állapotukban azonban csak a különlegességek rajongóinak valók ezek a telefonok. Az egyszerűen használható okostelefonra vágyó felhasználó jobban jár egy HTC-vel vagy az LG androidos készülékével, ha mindenáron billentyűs modellre vágyik.