Agyunk és szemünk lesz a jövő egere

Vajon tíz év múlva is egér fog csúszkálni az otthoni PC előtt? Nem tűnik valószínűnek, de józan ésszel belegondolva a képernyő tapogatása vagy a gesztusokkal vezérelhető szoftverek sem tűnnek kényelmesnek. Megvizsgáltuk a számítógép vezérlésének jövőbeli lehetséges alternatíváit.

Az első számítógépeket még lyukkártyákkal lehetett programozni, és írógéphez hasonló módon kommunikálták az eredményeket. Később, az otthoni PC-k hazai elterjedésének elején sem volt triviális dolog, hogy a számítógéphez egér is csatlakozik, a kurzormozgató eszköz csak a Windows és más grafikus szoftverek elterjedésével vált kihagyhatatlan kiegészítővé.

Maga az egér is rengeteget fejlődött: a szögletes, kényelmetlen fogású korai típusokat hamar felváltották az áramvonalas kivitelűek, a gyorsan koszolódó görgőket pedig előbb infravörös szenzor, később pedig az extra precíz lézeres letapogató váltotta fel, a legújabb típusok már szinte bármilyen anyagon, akár üvegfelületen is működőképesek.

Az egér már nem tud újat felmutatni

Ahogy az egeret egyre inkább internetezésre kezdték használni az emberek, úgy jelent meg az oldalakon való fel-le mozgást segítő görgő. Hamarosan a vezetékek is eltűntek a perifériáról: bár az első drót nélküli egerek használata még sok vesződséggel járt, a mostani típusok már hónapokig működnek egyetlen pár ceruzaelemről. Gyakorlatilag már nincs mit fejleszteni a számítógépes egereken, fejlődésük abból áll, hogy a legdrágább modellek extra képességei szép lassan lecsorognak az olcsóbb típusokba is, és már a legkülönbözőbb hardvereket építik beléjük.

A munkára használt unalmas PC-k mellől nem fog eltűnni az egér

A rangos amerikai műszaki egyetem, az MIT által kiadott Technology Review című technológiai lap cikkében arról számol be, hogy egyes szakértők szerint a világszerte sokmilliárdos darabszámban eladott eszközök diadalmenete véget ér, és hamarosan új, intiutívabb interfészeknek adják át a helyüket már csak azért is, mert egyre többen használnak laptopot az asztali PC helyett.

Egyre nagyobb és kényelmesebb tapipadok

A noteszgépekben a korábbi görgős hanyattegereket és a kurzormozgató pöcköket az érintésérzékeny felületek, közismert nevükön a tapipadok váltották fel. Bár ezek többségét még elég kényelmetlen használni - ezért sokan továbbra is egeret csatlakoztatnak laptopjukhoz -, az új, drágább készülékeket már nagyon fejlett tapipaddal szerelik fel.

Ezek fejlesztésében élen jár az Apple, amely minden gyártóénál nagyobb, óriás tapipaddal szereli noteszgépeit, amely a kurzor vezérlésén túl az iPhone-éhoz hasonló többujjas gesztusok kezelésére is képes - például a nagyításhoz az összeillesztett ujjakat kell széthúzni rajta. Az Apple óriás érintőpadját azóta a riválisok is elkezdték koppintani, így néhány év múlva valószínűleg már a legolcsóbb laptopon sem kell nehezen használható érintőfelülettel szenvednie a felhasználónak.

Eddig óvtuk, mostantól tapogatni fogjuk a képernyőt

A Steven Spielberg rendezte Különvélemény több generáció agyában ültette el, hogy a felhasználói interfészek jövője az érintés. A filmben bemutatott kezelőfelület nem konzisztens ugyan, a függőleges érintőkijelző előtti "integetés" után a hős egy átlátszó plexi hordozható meghajtót kap a géptől, azzal kell átsétálnia egy másik munkaállomáshoz. A film a következetlenségek ellenére is megszilárdította az érintőpanelek jövőbeli helyét.

A film után négy évvel már a TED konferencián mutatta be Jeff Han olcsó, infra tartományban működő LED-eket használó asztalnyi érintőkijelzőjét. Az egy éven belül megjelenő iPhone, illetve a közelmúltban elterjedő tabletek bebizonyították, hogy Spielbergnek igaza volt.

Térképet böngészni tökéletes a többujjas érintőképernyő

Az utóbbi időkben megjelent okostelefonok és táblagépek mindegyikét érintőképernyővel szerelik fel, amelyek terén ugyancsak az Apple jár az élen, amely elsőként szerelte fel termékét - az iPhone-t - multitouch, azaz többujjas érzékelésre alkalmas képernyővel. Ez a korábbi, egyetlen ujj mozgását érzékelni képes modellekhez képest sokkal bonyolultabb gesztusokat, fejlettebb irányítást volt képes megvalósítani. A korábban csak technológiai konferenciákon látható technológia mindenki számára beszerezhetővé vált.

A touchscreenekkel azonban több probléma van: egyrészt kényelmetlen rajtuk információt bevinni, másrészt pedig a kijelző és a kezelőfelület összeolvasztása miatt nehéz kényelmessé tenni őket. Elképzelhetetlen, hogy a jövőben úgy dolgozzunk, mint Tom Cruise tette a filmben, mert a kinyújtott kézzel való munka rettentő fárasztó, a remegő kéz pedig a pontosságot is rontja. Még az sem tűnik járhatónak, hogy az asztalra letámasztott érintőpaneles monitoron matassunk az egerészés helyett. Az asztalra rakható, ölbe vehető tabletek viszont át fognak venni feladatokat a PC-től. Olvasni, a netes újságokat lapozgatni jobbak ezek az eszközök.

Jó szóból ért a PC

Borzasztó régen kutatják már a számítógépes beszédfelismerést, viszont a tökéletes eredmény még várat magára. Afelől azonban nincs kétségünk, hogy a közeljövőben felgyorsul a technológia terjedése. A Google már képes volt olyan beszédfelismerőt készíteni, amely az androidos telefonokon és a Chrome böngészőben működik.

A módszer egyetlen hátránya, hogy csak kevés nyelven érhető el. A cég 2011 márciusában hirdette ki, hogy kéttucatnyi nyelvet ismer már fel a szoftver. Az adatgyűjtéshez Word of Mouth néven indított programot a keresőóriás: felhasználóiktól kértek hanganyagokat, amelyeket aztán a Google felismerője feldolgozott. Az így kapott szoftver kezeli a tájnyelveket és dialektusokat, nem csak a sztenderd nyelvváltozatot ismeri fel.

A magyar még nem került be azon nyelvek közé, amelyeken beszél a Google. Elegendő hangminta és a feldolgozáshoz szükséges szerverek birtokában viszont a mi nyelvünkre is meg lehetne tanítani. A funkciót a legkisebb, legvéknyabb berendezésbe is bele lehet építeni, ha az képes csatlakozni az internetre. Már nem a végberendezéseknek kell végtelenül erősnek lenniük, elég, ha a felismerni való szöveget fel tudják tölteni a számítási felhőbe. Amikor ez adottá válik, hangosan parancsolhatjuk a termosztátnak, hogy vegye feljebb a fűtést.

Integetve is irányíthatjuk a lakást

Miután a Nintendo kiadta minden idők legviccesebb játékkonzolját, a Wii-t, mindenki integetve akart berendezéseket vezérelni. Az ötlet még a Microsoftot is megihlette, és elkészítette a Kinect nevű, gombokat és joystickokat nélkülöző mozgásfelismerős vezérlőt. Az érintés és billentyűk nélküli vezérlési módok robbanását a Kinect hozta el, illetve a tény, hogy a hackerek rövid idő alatt megtanultak olyan szoftvereket írni a PC-re, amelyek a kamerás vezérlőt használják.

Nem csak játékvezérlőnek, távirányítópótléknak is alkalmas a Kinect

A kéz- és testmozdulatokat érzékelő rendszerek kényelmét az adja, hogy nem kell különleges irányítóeszközöket használnunk. Az egyszerű gesztusokat sem várhatóan a PC fogja megtanulni, a billentyűzet és az egér uralma ott megdönthetetlennek tűnik, az okostévék és az otthoni szórakoztatórendszerek viszont emberközelibbé tehetők, ha a sokgombos távirányítót lecseréljük a tenyérre. Profitálhatnak a technológiából az okos otthonok fejlesztésben levő, egyelőre még csak a sci-fi filmekben látható eszközei is: a ujjmozdulattal felhangosítható házimozi vagy a karral terelgethető robotporszívó hamarosan beköltözhet a lakásunkba.

Nem tűnik el teljesen az egér

Rövid távon semmi sem fenyegeti a jól megszokott számítógépes egerünket, sőt abban is biztosak lehetünk, hogy munkára még sokáig általános célú asztali PC-ket és laptopokat fogunk használni. Az alternatív irányítási módok azonban lassan meg fognak jelenni ezeken az eszközökön is. A Lenovo szemkövető rendszerrel felszerelt laptopja még csak prototípus fázisban van ugyan, ám elképzelhető, hogy pár év múlva már olyan notebookokat fogunk használni, amelyek tudják, hová nézünk. Végül pedig ígéretes irány a gondolatvezérlés is, ám ehhez még kényelmetlenül nagy, érzékelőkkel teletömött sisakot kell magunkra venni.

Még gyorsabb lesz az alternatív irányítórendszerek terjedése azokon a területeken, amelyeket az egér sosem uralt. Az okostévék hamarabb tanulják meg értelmezni az integetésünket, a házvezérlő rendszerek inkább a telefonunkon tárolt profiltól vagy a szóban kiadott parancsokból fogják megtudni, milyen hőmérsékletet szeretnénk a lakásban. Az egeret elsősorban azok a berendezések veszélyezetetik, amelyek eddig nem számítógéppel működtek, ám most nem tudják elkerülni a sorsukat. Mert az biztos, hogy egyre több masina, egyre több processzormag fog minket körbevenni a jövőben.