Felsőgödig kérek egy ilyen nyugdíjas

Beszédkommunikációra képes robotpénztárossal csalogatná el az utasokat a hagyományos vasúti jegypénztáraktól a a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, ismertebb nevén a SZTAKI. A Kutatók Éjszakáján is bemutatott gép jegyet ad, menetrendi tájékoztatást nyújt, és nem fanyalog, ha tízezressel akarnak fizetni nála. Utolsó teszt közben próbálhattuk ki a jegyárus szoftvert.

Az igazság egyszerre több is és kevesebb is annál, amit a műsorújság ígér. A pénztáros robotnak nincs teste, egy egyszerű netbookon fut, ráadásul egyelőre nem lehet vele beszédben sem kommunikálni. Abban viszont túlteljesíti az elvárásokat, hogy tényleg a legrövidebben odavetett mondatot is megérti a program. Nem csak az általános iskolai nyeltanórák szépen formált mondataira tud jegyet adni, mindent megért, amit egy emberi pénztáros értene.

Az utasoktól lesték el a nyelvet

A szoftver fejlesztése a tipikus vasúti pénztári mondatok összegyűjtésével kezdődött. Recski Gábor, a SZTAKI kutatója a Nyugati pályaudvaron gyűjtötte a jegyvásárlás közben tipikusan elhangzó mondatokat. Az volt a cél, hogy a program megértse azt is, hogy "Egy teljesárú menettérti jegyet kérek Budapest Nyugati pályaudvarról Szeged állomásra", de az olyan élőbeszédben elhangzó, leírva rossznak tűnő mondatokat is tudja, értelmezni, mint a "Felsőgödig kérek egy ilyen nyugdíjas".

Mindent megért a robot, amit egy emberi pénztárosnak mondanánk

A vonatjegy vásárlás esetében az információ nagy részét a szavak jelentése tartalmazza - mondta Recski Gábor. Fontos a szavak közti viszony is, adott esetben nem mindegy, hogy Miskolcról Budapestre vagy Budapestről kér IC-jegyet a vásárló, de a lényeg a szavakba kódolva van. Ha ezt az információt ki tudja nyerni a szoftver, akkor mindegy, hogy mennyire szépen fogalmazzák meg a jegyrendelést az utasok. "A szép beszédnek nincs köze az információtartalomhoz" - mondta a kutató.

Nem a geek kiszolgálására készül

A SZTAKI kutatói szerint azért fontos, hogy a szoftver megértse az összes valódi beszédben előforduló jegyrendeléssel kapcsolatos mondatot, mert ez garantálja, hogy a felhasználók valóban használják majd. Ha úgy kell beszélni a szoftvert futtató géphez, mintha szóban programoznának, ha meg kell válogatni a szavakat, az elijeszti a felhasználókat. A MÁV már rendelkezik sok gombos, kijelzőfel felszerelt jegykiadó automatákkal, amelyekkel száz kilométeren belül eső célpontokig lehet jegyet venni. A készülék használata azonban betanulást, kísérletezgetést igényel, ezért az idősebb korosztály nem használja. Kornai András, a MÁV-pénztáros programot vezető kutató szerint a természetes nyelvet feldolgozni képes szoftverrel szemben nem lesznek ellenérzéseik az idősebb felhasználóknak, hiszen nem kell új dolgokat megtanulni hozzá.

A kutatók szerint a természetes nyelveket feldolgozásakor a legnagyobb kihívást a metaforikus beszéd jelenti. Ezt egy ember gond nélkül megérti, a gépeket azonban fel kell rá készíteni. A MÁV-pénztárában az első napját töltő, épp csak betanított pénztáros is tudni fogja, hogy ha egy egészet kérnek tőle, akkor az a teljesárú jegyet jelenti, a szoftvernek viszont az egész és a teljes közti kapcsolat nem kézenfekvő.

Korai még beültetni a pénztárgép elé

A pénztárosrobotból hiányzik az összes olyan tudás, ami nem kapcsolódik az értelmezés problémájához. Nincs benne beszédfelismerő rendszer, ezért egyelőre csak gépeléssel lehet beszélgetni a pénztárossal -- ez külön feladat, hiszen a ma használatos beszédfelismerő algoritmusok jó eredményt érnek el a szöveg megértése nélkül is. Nincs benne az állomásokra, menetrendenkre, díjszabásra vonatkozó tudás sem, a pénztáros ma még nincs kapcsolatban a MÁV szervereivel, így az árakat, helyjegy számokat találomra írja be a jegy megfelelő rubikáiba. A nyelvi képességei azonban már megvannak a programnak, ha kapna egy pénztárgépet, és egy beszédfelismerő komponenst, akkor ki is tudná adni a nyugdíjas jegyet Felsőgödre.

Kornai András szerint a megoldásuk nem csupán a MÁV-pénztáros szerepét tudná átvenni. A kutató szerint az összes olyan emberi munkát ki lehetne váltani szoftverrel, ahová csak azért ültetnek embert, mert az képes mondatokat értelmezni. Még akár a telefonos ügyfélszolgálatok közutálatnak örvendő hangosmenüjének helyét is átveheti egy olyan szoftver, aminek el kell mondani, hogy milyen panasszal telefonáltak, és rögtön kapcsolja a megfelelő ügyintézős.