Nem romlott el az internet, nem kell megjavítani

A web és az internet szülőatyjai, de még az uniós médiaügyi biztos is feleslegesnek tartja, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület külön szabályozza a világháló működését, mivel szerintük az internet enélkül is tökéletesen működik. A jelenleg is zajló távközlési világkongresszuson felmerült javaslatok szerintük csupán a hálózat cenzúrázását könnyítenék meg.

"Az internet működik, nincs szükség arra, hogy egy ITR-szerződés szabályozza. Ha nincs elromolva, ne javítsd meg" - írta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális kérdésekkel és médiaügyekkel foglalkozó biztosa a Twitteren a Dubajban zajló távközlési világkongresszus (WCIT) kapcsán. Az ENSZ mellett működő, a világszerte alkalmazott távközlési jogszabályokat kidolgozó Nemzetközi Távközlési Egyesület, az ITU kongresszusán ugyanis az internet működését jelentősen befolyásoló szabályok bevezetése is a napirendre került, a telefonálást, mobilozást és roamingdíjakat érintő témák mellett.

"Ami nem rossz, azt nem kell megjavítani" - írta Neelie Kroes

A World Wide Web megalkotója, Sir Tim Berners-Lee is úgy nyilatkozott, hogy az internet szabályozását kár lenne új csoportoknak átadni, hiszen a jelenlegi szabályozók is remekül végzik a dolgukat. A legszókimondóbb Vint Cerf, az internet adatátviteli technológiáját megalkotó, jelenleg a Google evangelistájaként dolgozó szakember volt, aki a cég hivatalos blogjában fejtette ki, hogy a konferencián felmerülő kérdések az internet szabadságát veszélyeztetik, és megkönnyítik a kiberteret megregulázni kívánó cenzorok dolgát.

A cenzor országok is ellenőriznék a netet

Az európai uniós biztos és a technológiai cégek az egyik, Oroszország által benyújtott javaslat miatt kerültek egy oldalra. A javaslat azt fogalmazza meg, hogy az ITU-tagországok mindegyike szabályozhassa az internetet a saját területén, tartalomszűrő listákkal vagy egyéb megoldásokkal. Ez azonban magában foglalja, hogy az internet jelenlegi "vezetése" drasztikusan megváltozik, komoly lehetőségekhez juthatnak olyan országok - például Kína és Irán - is, amelyek nem az internetes szabadságról, hanem a világháló kíméletlen cenzúrájáról híresültek el. Az elosztott, lényegében vezetés nélküli internet helyett az orosz javaslat egy központosítottabb, szabályozottabb internetet szeretne, amelyet nagyobb lehetőségeket hagy a kormányoknak a tartalom szűrésére és a felhasználók megfigyelésére. A javaslat ellenzői szerint ettől normává válhatna az a fajta internetcenzúra, amely Kínában működik.

Az internetet cenzúrázó államok támogatják főleg az orosz javaslatot (képünk illusztráció)

Az orosz javaslat megtorpedózására tett első kísérlet szerdán kudarcot vallott. Az Egyesült Államokat képviselő Terry Kramer ugyan beterjesztett egy javaslatot, amely megvédené az internetet az új nemzetközi szabályozástól, ám a javaslat nem szerezte meg az elfogadáshoz szükséges támogatást. Pedig ha ez átmegy, akkor az Oroszország által benyújtott, néhány közel-keleti és afrikai ország támogatását is élvező javaslat akár tárgyalásra sem került volna. Az amerikai javaslat elbukása miatt azonban kemény vitára számíthatnak azok, akik a jelenlegi állapotok megtartása mellett vannak.

Kinek a kezében van az internet most?

Az internet egyik legfontosabb szervezete, a domainnevek kiosztását felügyelő ICANN jelenleg amerikai irányítás alatt van. Ez a szervezet azonban csak a felsőszintű domainek (.com, .net, .org és hasonló végződések) kezelését végzi, a nemzeti webcímeket országonként más-más szervezet kezeli. Az ICANN mellett a hálózat kezelésével és fejlesztésével foglalkozik a szabványügyi kérdésekben illetékes Internet Engineering Task Force, valamint az Internet Architecture Board is.

A szolgáltatók által az internetre csatlakozó gépeknek kiosztható IP-címek tartományainak, illetve a világhálót alkotó rendszerek számozásának kiosztásával az Internet Assigned Numbers Authority (IANA) foglalkozik, ez a szervezet kezeli az internet telefonkönyvének számító fő DNS-szervereket is. Végül pedig szabványüggyel, oktatással és szakpolitikai tanácsadással foglalkozik a washingtoni és genfi székhellyel is rendelkező Internet Society nevű non-profit szervezet is. A fenti szervezetek egy része ugyan az Egyesült Államokban működik, sőt pályafutását esetleg kormányzati szervként kezdte, mára azonban nagy részük független és non-profit szervezetté vált.

"Az internet a mai napig a gazdag világ privilégiuma"

Az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Távközlési Egyesület valójában idősebb az anyaszervezeténél. 1865-ben jött létre a távíró technológia szabványügyi kérdéseinek tisztázására, ám az évek során több kommunikációs technológia is a hatáskörébe került. Jelenleg az egyes országok telefon és mobiltelefon rendszerei közti átjárhatóság biztosítása, a rádiófrekvenciák országonként való kiosztása, valamint a telekommunikációs műholdak pályáinak elosztása az ITU fő feladata. Ezek mellett a szervezet elősegíti a modern hírközlő technológiák eljutását a fejlődő országokba.

A fejlődő országokba is el akarja vinni az internetet Hamadoun Touré, az ITU főtitkára

A Nemzetközi Távközlési Egyesület létének hasznosságát a jelenlegi konferencián felvetett javaslatok kritikusai is elismerik. Az internet kultúrájától teljesen idegen azonban a telefonok világában járatos szervezet gondolkodásmódja. A tiltakozási hullámra válaszul Hamadoun Touré, az ITU főtitkára azt nyilatkozta, hogy az ENSZ bizottságaként működő szervezetnek egyáltalán nem az a célja, hogy visszafogja az internet fejlődését.

"Az a brutális igazság, hogy az internet a mai napig a gazdag világ privilégiuma maradt" - mondta a főtitkár a találkozó kezdetén. Az ITU ennek a megszüntetését tűzné maga elé célul, úgy elősegítve az internet terjesztését, ahogy a telefónia esetében is teszi a szervezet. Touré szerint a komoly ellenállást kiváltó javaslatok elbuknak az ITU kongresszuson. A szervezet nem többségi döntést, hanem közös megegyezést szeretne a felvetődő kérdésekben. "Nem engedhetjük meg, hogy nyertesek és vesztesek legyenek. Az internet szabadságát nem lehet elvenni" - nyilatkozta a főtitkár.

Abban igaza van Hamadoun Tourének, hogy még korántsem internetezik az egész világ. Az InternetWorldStats statisztikai oldal szerint Észak-Amerikában a legnagyobb az internetpenetráció, az emberek háromnegyede használja a világhálót. Ausztráliában és Óceániában ez az arány 67 százalék, Európában pedig 63 százalék. Afrikában azonban csak a lakosság 15 százaléka fér hozzá az internethez, a fejlett és fejlődő országokat is tartalmazó Ázsiában is csupán 27 százalékos az internetpenetráció. Az adatok összesítése pedig azt mutatja, hogy a világ népességének csupán 34 százaléka internetezhet.

Pénzt kérnének minden kábelért

A kongresszuson felmerülő másik kritikus kérdésre egyszerűbb válaszolni. Jelenleg a technológiai cégeknek nem kell fizetniük a hálózat használatáért: a YouTube üzemeltetése ugyanannyiba kerül a Google-nek akkor is, ha egy berlini Deutsche Telekom-ügyfélhez kell eljuttatnia például a Gangnam Style klipjét Mannheimbe, vagy ha egy UPC-felhasználó nézné meg ugyanazt a videót Püspökladányban.

Léteznek olyan szolgáltatók, amelyek az adatok gyorsabb kiszállítását biztosítják, ám ezeknek az igénybevételéről a netes cégek maguk dönthetnek. Pont úgy, mint ahogy egy autós eldöntheti, hogy főúton megy vagy fizet az autópályáért. Az ilyen tartalomelosztó hálózatoknak köszönhető például az, hogy a YouTube videók gyorsan töltődnek be, ezeket ugyanis mindig a legközelebbi szerverről tölti le a felhasználó - ehhez viszont globális szintű szerverhálózat szükséges.

Fizetős és ingyenes utakon is közlekedhetnek az adatok az interneten

A kongresszuson felmerült javaslat elfogadása esetén azonban minden optikai kábel, minden drót fizetőssé válhatna a nagy cégek számára. Azaz például a Google-nek fizetni kellene azért, hogy prémium sebességgel tudják használni egyes országok felhasználói a videomegosztóját, és hogy az arról irányuló forgalom prioritást élvezzen a letöltések között.

Halló, ott a szerver beszél?

Az ITU kongresszusán azért merülhetett fel a hálózati használati díj, mert az internetes adatátvitel gyakorlat teljesen eltér a telefonos világétól. A telefonhálózatokban a hálózatok összekapcsolása pénzforgalommal is jár, és bevételt generál a hívás végződtetése is. Ha egy magyar felhasználó Kamerunba telefonál, akkor a köztes hálózatok üzemeltetői is pénzhez jutnak, a kameruni szolgáltató pedig díjat szedhet, mert nála ér véget a hívás. Az interneten azonban ilyen jellegű fizetési kötelezettség nincs: a Google-nek nem kell pénzt fizetnie az internetszolgáltatóknak vagy a többi hálózattulajdonosnak, ha egy netező az ő kábeleiken keresztül jut el a kereső oldalára. Mivel az adatok csomagokra bontva, a legrövidebb utakat megtalálva közlekednek az interneten, erre nem is lenne lehetőség.

Az internetszolgáltatóknak vásárolniuk kell sávszélességet ahhoz, hogy ügyfeleik elérjék a külföldi szervereket, a kisebb szolgálatók azonban dönthetnek úgy, hogy - rövidebb utak létrehozásának érdékében - összekapcsolják hálózataikat. Árulkodó - hívja fel a figyelmet az Ars Technica informatikai szaklap cikke - hogy a javaslatot olyan afrikai országok támogatják, amelyeknek bevételeik vannak a bejövő hívások végeztetéséből, kimenő nemzetközi forgalmuk azonban csekély. A javaslat mögé beállt az Európai Telekommunikációs Hálózat-üzemeltetók Szövetsége is, amely új bevételi forrásokat remél az új szabályozástól. Az EU és az Egyesült Államok is ellenzi azonban az internet fizetési struktúrájának átalakítását. A világkongresszus végéig várhatóan ebben a témában is óriási viták lesznek még.

Néhány évtizedenként ülnek össze

A Nemzetközi Távközlési Egyesület nem tartozik a gyakran ülésező szervezetek közé. Hasonló méretű, a szabályozást alapjaiban megváltoztató kongresszust legutoljára 1988-ban szervezet az ITU. Ekkor az internet hálózata már létezett, rajta futó szolgáltatások leglényegesebbike, a World Wide Web azonban még a tervek szintjén sem volt kész.

Az internetet gyakran használják a weblapokból álló World Wide Web szinonimájaként, a világháló sokkal nagyobb. Az interneten zajlik az online játékok forgalma, ott mennek a szerverek közt az e-mailek, amiket aztán gyakran egy weblapon (például gmail.com) lehet megnézni, de a webtől függetlenül létezik például az ftp-szerverek vagy a torrentes letöltések világa is. Az okostelefon appok sem feltétlenül weblapokat jelenítenek meg, még ha az internetről is szerzik be az információt.

Az ITU lomhasága pedig akár a szabad internetet féltőknek is kedvezhet. Csak december 14-ig, a világkongresszus lezárultáig kell meggyőzni az új internetszabályozást, új fizetési struktúrákat akaró küldötteket ahhoz, hogy a vitát megnyerjék. A szavazás lezárultával létrejövő szerződés nemzetközi joganyaggá válik, ezt ugyan az országok nem kötelesek átvenni, ám a megváltoztatásához hasonló kongresszus és újabb vita szükséges.

Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.