Néhány szekrényben elférne az összes magyar hívás

Amerikában minden telefonhívást rögzít az állam egyik gigaügynöksége, Magyarországon erre nincs mód. Kiszámoltuk, mennyi helyet foglalna, ha az összes hazai telefonhívás tartalmát elmentenénk: hiába beszélnek a mobilosok évi 34 ezer évet, néhány szekrénnyi szerveren minden elférne. Ki hallgathat le embereket itthon?

A hét elején megdöbbentő bejelentést tett az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik korábbi ügynöke: elmondta, hogy a hatóságok az egyik bostoni robbantó, Tamerlan Carnejev és a felesége közötti telefonhívások vizsgálatával próbálnak rájönni arra, hogy a muszlim vallásra áttért asszony is közreműködött-e a robbantásban.

Az Egyesült Államokban a védelmi minisztérium alá tartozó Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) végzi a vezetékes és mobiltelefonokon vagy interneten keresztül zajló kommunikáció lehallgatását. Munkatársainak létszáma nem nyilvános, de már az is jelzi a testület méretét, hogy csak a marylandi központja mellett tizennyolcezer dolgozói parkolóhely található. A tervek szerint az idén szeptemberben Salt Lake City közelében beindulhat az NSA kétmilliárd dolláros költséggel épülő adatközpontja is. Ezt azért kellett új helyszínre telepíteni, mert a korábbi székhelyen a helyi elektromos szolgáltató már nem tudta volna kiszolgálni a növekvő energiaigényeket.

Disneylandnél lehet annyi parkolóhely, mint az NSA központja mellett

Az [origo]-nak egy névtelenül nyilatkozó, fontos beosztásban dolgozó magyar internetbiztonsági szakember azt mondta, az NSA egy olyan hatalmas szervezet, amely valóban képes lehet a kommunikáció mindenre kiterjedő rögzítésére.

Mennyi helyet foglalna egyévnyi magyar telefonhívás?

Megpróbáltuk megbecsülni, mekkora adattároló kapacitásra lenne szükség, ha Magyarországon megpróbálnák az összes hívást rögzíteni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai és az eNet piackutató cég becslései szerint a tavalyi év folyamán mintegy 18 milliárd percet, vagyis körülbelül 34 ezer évet telefonáltak a magyar mobilosok, a vezetékes telefonokon pedig további 5,2 milliárd percnyi beszélgetést folytattak honfitársaink.

Az [origo]-nak nyilatkozó, beszédkódolással foglalkozó szakember szerint a beszédhang gazdaságos tárolására elegendő másodpercenként 4-8 kilobites bitráta. A 4 kilobites kódolás nagyjából a mobiltelefonos minőséghez hasonlítható, amely mellett a beszéd érthető, a beszélő azonban nem feltétlenül azonosítható be. A 8 kilobites minőség azonban már erre is lehetőséget ad. Ez a zenéknél használt, mp3-as kódolás szokásos bitsebességeihez képest alacsony érték, ám speciálisan a beszédhez kifejlesztett kódolókkal így is jó minőséget biztosít. Másodpercenként 4 kilobiten tárolva egypercnyi beszélgetés 30 kilobájt helyet foglal, egyórányi beszélgetés pedig nagyjából 1,8 megabájtnyi tárhelyet igényel.

A magyarok által lebonyolított évi 18 milliárd percnyi mobilbeszélgetés 540 milliárd kilobájt, azaz 502 terabájt, vagyis 514 ezer gigabájtnyi helyet foglalna 4 bites minőség mellett, míg az egyéves vezetékes beszédforgalom 146 terabájtot tenne ki. A szakértő szerint ha ennek a dupláját, a 8 bites minőséget választanánk, az már bizonyosan jól érthető hangzást biztosítana a beszéd tárolására, ám így a tárhely igénye több mint 1,3 petabájtra emelkedik a 2012-es hívásmennyiséget véve alapul.

Hol férne el ennyi adat?

Az otthoni számítógépekben tipikusan 300-500 gigabájtos merevlemezek találhatók, ehhez képest a hívásokat tároló rendszernek 1,3 millió gigabájtnyi adatot kellene tudnia eltárolnia. A mai tárolórendszerek azonban már olyan fejlettek, hogy egy ekkora kapacitású sem foglalna el egy teljes adatparkot, csak több szerverszekrényt. Mivel a hívások száma bizonyos mértékben folyamatosan növekszik, ezt folyamatosan kellene bővíteni, de ez kisebb lépésekben történhetne, nem kellene minden évben megtöbbszörözni a tárkapacitást.

Egy ilyen rendszer megépítésének költségét az általunk megkérdezett, szerverek üzemeltetésével foglalkozó szakértők nem tudták megbecsülni, mert egy lehallgatási célú tárolórendszer megépítése, illetve a használathoz szükséges adatbázis és szoftverek fejlesztése egyedi áron történne. Állami szinten ez nem lenne vállalhatatlanul nagy költség, amit az is jól érzékeltet, hogy az [origo] levelezőszolgáltatása, a Freemail is közel egy petabájtnyi háttértárral rendelkezik.

Ezek a Freemail szerverei, közel egy petabájtnyi tárkapacitást biztosítanak

A hívások széles körű visszahallgatását biztosító rendszernek nemcsak a nemzetbiztonság, a rendőrség is komoly hasznát venné. "Inkább a társadalom ellenszenve miatt nem lehetne itthon bevezetni, mivel Magyarország esetében nem áll fenn olyan komoly terrorfenyegetettség, mint az Egyesült Államoknál" - véli az internetbiztonsággal foglalkozó szakértő.

Ki hallgathat le embereket itthon?

Magyarországon a mindenkori belügyminiszter irányítása alatt álló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) jogosult és képes titokban lehallgatni, továbbá rögzíteni emberek telefonos vagy internetes kommunikációját, ám ezt nem teheti általánosan, csupán törvényben meghatározott módon. Ilyen jellegű titkos megfigyelést a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatója, illetve megfelelő hatósággal rendelkező felderítő szerv, nyomozó hatóság vagy titkos nyomozati jogkörrel rendelkező szervezet - például az adóhatóság vagy a TEK - kérelmezhet az NBSZ-től.

A kérelemben pontosan meg kell jelölni a megfigyelendő személyt, indokolni kell a megfigyelés szükségességét, pontosan meg kell jelölni a titkos információgyűjtés időtartamát is. A megfigyeléseket bíró vagy az igazságügy-miniszter jogosult engedélyezni vagy elutasítani. A titkos megfigyelés legfeljebb 90 napig folyhat Magyarországon, bár indokolt esetben ezt további 90 nappal meghosszabbíthatják. Az NBSZ-nél a titkos információkérés mikéntjére is rákérdeztünk, de erről egyáltalán nem mondtak semmit az [origo]-nak, azzal, hogy ezek már a minősített adatok közé tartoznak.

A szolgáltató csak a hívások adatait tárolhatja

A Magyarországon tevékenykedő távközlési szolgáltatók saját rendszereikben csak a hívásokkal kapcsolatban tárolhatnak el információkat, erre a törvény kötelezi is őket. Ha például valaki egy számról felhív egy másikat, annak egy évig őrzik a nyomát (magát a hívást nem), a sikertelen hívások nyomait azonban fél év után törlik. Ezek a rendszerek olyan járulékos adatokat is tárolhatnak, mint például azt, hogy egy mobiltelefont mikor melyik bázisállomás közelében használtak. Az ilyen adatokat csak a rendőrség vagy más nyomozó hatóság számára adhatják ki a cégek. A távközlési szolgáltatók a saját rendszereikben nem tárolhatnak beszélgetéseket - kivéve az ügyfélszolgálataikkal folytatott hívásokat.

A Skype-ot könnyű lehallgatni, a Blackberryt nem

A fenti adatok egyáltalán nem tartalmazzák az interneten keresztül bonyolított hívásokat, így például a Skype-ot sem. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértő szerint a világ legismertebb online telefonszoftvere korábban jól védett volt a lehallgatás ellen, most azonban a hatóságok számára nem jelent gondot a hozzáférés a rajta zajló kommunikációhoz.

Nem így van ez például az egymás között titkosított protokollt használó Blackberry okostelefonokkal, ezeket lehet úgy is használni, hogy a forgalmat ne valamelyik hazai szolgáltató, hanem a kanadai gyártó szerverein keresztül bonyolítsák le, amelyekhez a magyar hatóságoknak nincs hozzáférésük.