Hogyan felejt el bennünket a Google?

Május végére ígéri a Google azt az alkalmazást, amellyel a velünk kapcsolatos, elavult vagy megtévesztő információkra mutató linkeket lehet töröltetni. Milyen esetekben tehetjük meg ezt?

Az Európai Unió Bíróságának május 13-ai ítélete szerint a Google-nak a jövőben módosítania kell bizonyos keresési eredményeket az érintettek kérésére. A határozat szövege szerint az „irreleváns” és elavult adatokhoz mutató linkeket törölni kell, ha az érintett ezt kéri. Az ítélet szerint a Google-nak még akkor is meg kell hajolnia az Európai Unió adatvédelmi direktívái előtt, ha az adatfeldolgozás az Európai Unión kívül történik.

Az ítélet a Google ellen indított több mint kétszáz spanyol per egyikben született meg. A keresetet még 2010-ben adta be Mario Costeja González, aki azt szerette volna elérni, hogy a keresőóriás távolítsa el rendszeréből azokat a linkeket, melyek egy a nevéhez köthető ingatlan 1998-as eladásáról szóló szövegre mutatnak. A férfi azt kifogásolta, hogy időközben visszavásárolta házát, a Google keresési eredménye azonban továbbra is úgy mutatja, mintha még árvereznék – írja a BBC. Ezzel pedig a férfi véleménye szerint beavatkoztak a magánéletébe.

Mi változik?

Az EU adatvédelmi irányelveit úgy alakították ki, hogy védje az azonosított vagy az azonosítható természetes személy információit. "Azonosítható személynek az számít, akit közvetve vagy közvetlenül, fiziológiai, pszichológiai karakterisztikáira, gazdasági helyzetére, kulturális hovatartozására vagy szociális helyzetére hivatkozva azonosítani lehet."

A González versus Google ügy esetében a bíróság úgy határozott, hogy a szöveg, amelyre a keresőóriás hivatkozott, idejétmúlt – ezért a rá mutató rekordokat el kell távolítani, mert a személyes információkra mutató keresési eredmények is személyes információ megjelenítésének számítanak. Az Európai Bíróság szerint „keresőmotor nélkül az információt nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehetne összekapcsolni az egyénnel”, így maga a szöveg továbbra is ott maradhat az interneten.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Origónak elmondta: az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet fontos precedenst jelent, az uniós – és így az azokkal összehangolt magyar – adatkezelési irányelvek a kilencvenes évek óta azonosak. Az adatait eltávolíttatni kívánó spanyol férfi számára kedvező luxemburgi ítélet legfeljebb stratégiai szempontból kedvez a hasonló esetek jövőbeli felperesei számára. Miután Magyarországon a bíróságok nem korábbi precedensek alapján hoznak ítéleteket, ez legfeljebb annyiban jelent változást, hogy az emberek bátrabban mernek majd hasonló esetekben pert indítani akár a Google, akár más internetes szolgáltatókkal, adatkezelőkkel szemben.

Péterfalvi szerint a saját hatósága már korábban is kötelezett tartalomszolgáltatót arra, hogy egy ember személyes adatait a saját oldaláról, illetve a Google keresőből is töröltesse, mert kiderült, hogy az illető ellen korábban tévesen adtak ki körözést, az eset visszakereshetősége pedig hátrányosan érintette. Az adatvédelmi hatóság elnöke maga sem tudja megjósolni, hogy mit fog lépni a Google az EU-s döntésre.

Gyilkos és zaklató is el akar tűnni a netről

A törlések gyakorlati megvalósítása komoly problémákat vethet fel. Egyelőre nem egyértelmű, hogy mely adat számít elavultnak, pontatlannak, hiányosnak, vagy melyik az, amelyik szimplán kínos valakinek. Könnyen előfordulhat, hogy csupán azért kezdődik majd el egy eltávolítási eljárás, mert az illető egyszerűen szeretne eltüntetni egy bizonyos tartalmat a webről.

Elemzők szerint politikusok vagy más közszereplők például arra használják majd a szabályozást, hogy kínos és zavarba ejtő tényeket palástoljanak el a weben. A bíróság álláspontja szerint ezekben a helyzetekben az illető közéletben betöltött szerepét is figyelembe kell venni. Péterfalvi hangsúlyozta: a szabályok továbbra sem teszik lehetővé, hogy közfeladatot ellátó személyek eltávolíttassák a rájuk nézve kedvezőtlen információkat.

González csendben szerette volna eltüntetni a régi adósságaihoz köthető tartalmat, ám akkora rivaldafénybe került, amit korábban el se tudott képzelni. Az Európai Bíróság döntését közlő hírek – csak az első nap körülbelül 900 írás – szinte mindegyikében említésre került az ügye, amelyre máskülönben senki sem figyelt volna fel. González jogi lépése a Barbara Streisand 2003-as pere óta csak "Streisand-hatás"-ként számon tartott jelenséget produkálta. Ennek lényege, hogy amikor valaki megpróbál eltávolíttatni bizonyos tartalmakat a netről, erőfeszítéseivel éppen hogy felhívja rájuk a figyelmet. Ha az emberek értesülnek róla, hogy valamit erővel kívánnak eltüntetni a netről, óhatatlanul is akadnak olyanok, akik lemásolják és máshol újra megjelentetik az adott tartalmat.

Bár a Google hivatalosan még nem adott ki információkat az eddigi adateltávolítási kérelmekről, a BBC úgy tudja, hogy az első esetek erkölcsileg meglehetősen vitathatók. Egy családtagjait meggyilkoló ember a róla szóló hírekre mutató linkeket akarja eltávolítani a keresőből, egy híresség gyermeke pedig a letartóztatásáról szóló hírekkel tenné ugyanezt. Egy egyetemi oktató a felfüggesztésével kapcsolatos cikkekre mutató linkeket töröltetné, egy elítélt zaklató pedig azt az anyagot távolíttatná el a keresőindexből, amelyben példaként az ő esete szerepel. Egy színész azoknak a cikkeknek a felkutatását akadályozná, amelyek egy tinédzserrel folytatott viszonyáról szólnak.

Mit tud rólunk a Google?

Ha valaki vagy valamelyik feldolgozó algoritmus profilt kíván készíteni egy felhasználóról, bőséges információforrást használhat. A Google számon tartja, mit kerestünk, melyik oldalt nyitottuk meg, melyik weblapon mennyit időztünk, mire kattintottunk. Tudja az Android-tulajdonosok bankszámlaszámát, telefonszámát, az AdSense-, AdWords-használók számlázási információit. Figyelemmel követi, hogy kinek mit írtunk, az internetre feltöltött tartalmaink mennyire népszerűek, milyen csoportnak szólnak, milyen politikai beállítottságot tükröznek. A Google Drive asztali kliensének telepítése után megismeri, mi található a gépünkön, és hozzáférhet a feltöltött dokumentumok teljes tartalmához.

A Naptáron keresztül arra is rálát, hogyan néz ki a hetünk, hónapunk, androidos telefonunk pozíciója alapján pedig tudja, hogy merre járunk, hova szeretnénk eljutni, és honnan indultunk. Közösségi életünkbe szintén betekintést nyer. Tisztában van érdeklődési területeinkkel, tudja, miket nézünk a YouTube-on, és milyen problémákra keresünk válaszokat az internet különféle bugyraiban. Tudja, mikor vagyunk betegek, és milyen az általános egészségi állapotunk. Emellett a Google Talk-felhasználókat hang alapján is képes azonosítani. Rólunk készített profilja mellé pedig családunk és ismerőseink arcképét is társíthatja. A régi filmek FBI-ügynökeivel szemben a keresőóriásnak ráadásul a kukánkban sem kell turkálnia ahhoz, hogy megtudja, miket vásárolunk. Kereséseink és internetes közlekedésünk alapján pontos becsléseket végez, hogy mire költünk a boltokban, vagy mit kívánunk megszerezni egyes magánszemélyektől.

Még nem tudni, hogyan lehet töröltetni

A Google a hónap végén jelenti be, hogy a felhasználók milyen úton-módon kérelmezhetik az elavult információkra mutató hivatkozások eltávolítását. Németország vezető adatvédelmi cégének technológiai feje, Ulrich Kühn a The New York Timesnak elmondta, hogy a működési mechanizmust még véglegesítenie kell a Google-nak, de az online eszköz kezdeti változata két héten belül minden európai lakos számára elérhetővé válik.

A Google a magyarországi adattörléseket firtató kérdéseinkre egyelőre nem kívánt reagálni. A cég nem részletezte sem azt, hogy pontosan mikor jelenik meg az eszköz, és azt sem, hogyan működik majd. Az biztos, hogy rövid időn belül ki kell dolgoznia egy olyan algoritmust, amely komplikált eseményeket is képes kezelni.

Annyi mindenesetre már most feltételezhető, hogy a Google-on kívül a többi adatbrókernek és a nagyobb médiumoknak is ajánlott lesz külön csapatot felállítania a beérkező kérelmek kezelésére. Az Európai Bíróság május 13-i döntése következtében előfordulhat, hogy a jövőben egy cégnek akkor is el kell majd távolítania legálisan gyűjtött, mára azonban elavultnak vagy pontatlannak számító információkat, ha azok a megjelentetés idején még egyértelműen relevánsnak számítottak.

„Ez egy csalódást keltő határozat mind a keresőmotorokra, mind általánosságban az online kiadókra nézve. Nagyon meglep bennünket, hogy a határozat ilyen drámai mértékben eltér az Európai Unió Bíróságának munkáját segítő főtanácsnok szakvéleményétől, és mindazoktól a figyelmeztetésektől és következményektől, melyeknek ő korábban hangot adott. Most időre van szükségünk ahhoz, hogy elemezzük a határozat következményeit” – olvasható a Google hazai részlegének állásfoglalásában.

Nem is a Google az egyetlen adatkezelő, amelyet adatok eltávolítására lehet kérni, a cég szerepe azért hangsúlyosabb másoknál, mert a legtöbben az ő keresőjét használják információk felkutatására. Péterfalvi Attila elmondta, hogy ha egy magánszemély és egy tartalomszolgáltató nem tud megegyezni egy adott tartalom eltávolításáról, akkor polgári pert indíthat egy bíróságon, vagy a NAIH-hoz fordulhat döntésért. A hatóság döntése bíróság előtt megtámadható.