Staff Sgt. Alex Garviria, 721st Communication Squadron senior systems controller, and 2nd Lt. Rachel James, 721st CS crew commander, work in the Global Strategic Warning and Space Surveillance System Center at Cheyenne Mountain Air Force Station, Colo., Sept. 2, 2014. The 721st CS provides continuous monitoring of the strategic missile warning systems to ensure a constant dataflow of key information to North American Aerospace Defense Command (NORAD), U.S. Northern Command, U.S. Strategic Command, Air Force Space Command, Secretary of Defense, President of the United States, strategic, and theater commanders. (U.S. Air Force photo by Airman 1st Class Krystal Ardrey)
Vágólapra másolva!
A biztonság kérdése átalakult: ma már nem lehet külön beszélni egy ország területi, űrbéli és informatikai védelméről. Ahogyan a műholdas kommunikáció összefügg a földi szerverekkel és hálózatokkal, úgy a támadások is egyszerre fenyegetik mindkettőt. A világűr és a kibertér lett az új csatamező.
Oroszország sikeres kibertámadást hajtott végre a washingtoni Fehér Ház ellen, ez a hír szaladt körbe az amerikai, majd a világsajtóban is. Az orosz hackerek a hivatalos jelentés szerint nem szereztek meg bizalmas adatokat, de a kijelentés valódiságát senki sem tudja ellenőrizni - a támadókon és a Fehér Ház informatikai szakemberein kívül.
Remek ütemérzékkel két nappal később a washingtoni George C. Marshall Institute kutatóintézet vendégeként az amerikai kibervédelmi és űrbiztonság kihívásairól és lehetőségeiről beszélt három szakértő.
Már nem kerül sokba a katonai fölény
"Ha ellenállunk a változásoknak, és nem vesszük figyelembe a technológiai fejlődést, biztos bukás vár ránk" - fogalmazott Daniel "Sphinx" Dant, a légierő ezredese, a logisztikáért, beszerzésekért és fejlesztésekért felelős igazgató. Szerinte éppen itt az ideje, hogy mindenki, beleértve a washingtoni politikai vezetést és a kormányt is, komolyan vegye az űr- és a kiberhadszínterek fontosságát, és ennek megfelelő anyagi és szellemi erőforrást biztosítsanak a fejlesztésekre, illetve a védelmi és támadóképességek folyamatos továbbépítésére.
Elég megfelelő szakembereket alkalmazni Forrás: USAF/Krystal Ardrey
Mint megjegyezte, ma már a katonai képességek dominanciájához nem szükséges a gazdasági dominancia: szervereket, célszoftvereket és szakértőket olcsóbb "előállítani", mint a sokkal drágább, az adott állam költségvetését alaposan megterhelő repülőgép-hordozókat vagy ötödik generációs vadászbombázókat. A hatás viszont legalább olyan pusztító lehet.
A legújabb hadszíntér
Ma már az űr és a kibertér ugyanolyan közeg (domain), mint a szárazföld, a levegő vagy a tenger, ha katonai műveletekről beszélünk - magyarázta Yadunath Zambre, a Lockheed Martin vezető űrkutatója. “Két modern haderő közötti fizikai összecsapás előtt ma már elképzelhetetlen, hogy ne legyen informatikai vagy űrművelet, amely az ellenség védekező és csapásmérő képességeit alapvetően befolyásolja.” A folyamatos támadások pedig egyre kifinomultabbak, mindenki és minden ellen irányulnak, legyen szó kormányzati, katonai vagy vállalati számítógépes rendszerekről.
ASAT ASM-135 - műhold elleni rakétarendszer Forrás: Wikipedia/USAF
Az űrrendszerek ugyanakkor még kevésbé sebezhetőek: ahhoz, hogy fizikai károkozást érjen el a támadó, azaz megrongálja vagy megsemmisítse a műholdat, már nagyon komoly infrastruktúrával kell rendelkeznie. A gyakorlatban léteznek olyan, kísérleti lövészeteken sikerrel szerepelt, műhold elleni rakétarendszerek (ilyen az 1988-ban leállított amerikai ASM-135 ASAT, a 2008-ban működő hajófedélzeti RIM-161 Standard Missile 3, vagy éppen a kínai, 2007-ben sikeres megsemmisítést végző SC-19 rakétarendszer), amelyek lézersugárral megbénítják a műholdakat. Ezek azonban könnyen észlelhető és visszakövethető, és így nehezen letagadható fegyverrendszerek. Hasonlóan nehéz tagadni az aktív elektronikai zavarást vagy a műholdak irányításának átvételét is.
A küldött drónfelvételeket fogták el Irakban Forrás: USAF/Wesley Farnsworth
Egyszerűbb akkor már kibertámadásokkal semlegesíteni a műholdakat, vagy átvenni azok irányítását. Sőt Zambre szerint megfelelő tudással az internetről rendelhető alkatrészekből, "otthon a garázsban" is össze lehet építeni olyan földi zavarórendszereket, amelyekkel aránylag nagyobb területen is eredményesen lehet a távközlési és a navigációs műholdrendszereket kiiktatni.
A világűr mindenkié
Jelenleg több mint 60 nemzet éri el a világűrt, és a jövőkép is a "tömegek világűrje" felé mutat, ahol számos állam és magánvállalkozás képes lesz az űrben saját céljainak megfelelően tevékenykedni.
Gondoljunk csak a műholdas navigációs rendszerek (GPS, Galileo, GLONASSZ, Baiou, IRNSS), a távközlési, a nagy felbontású fényképező műholdak elterjedésére. Várhatóan a Mars irányába is indulnak majd magánkezdeményezésű expedíciók.
"Nem lehet elzárni a világűrt a magáncégek elől."
Míg a hatvanas években, a hidegháború idején még nem volt valódi lehetőség az ellenség műholdas rendszereinek zavarására, bénítására, megsemmisítésére, addig ma már a (még) meglévő amerikai űrfölényt is alapvetően veszélyezteti.
Az amerikai műholdakat érheti konkrét fizikai támadás (rakéta-, illetve célzott lézeres vagy mikrohullámú fegyverrendszerrel) és kibertámadás is - mondta Travis Cottom, a kutatóintézet űr- és kibervédelmi szakértője.
Meghekkelték a műholdat
De hogyan érheti támadás a műholdakat? Több módszer is ismert, az egyik a műhold feltörése a földi adást fogó antennarendszeren keresztül. A Srí Lanka-i Tamil Tigrisek terrorszervezet 2005 márciusában átvette az irányítást az Intelsat műholdja felett a kormány hanyagsága és a sugárzóegység sérülékenysége miatt. Két éven át sugározták saját, illegális műsoraikat, mígnem az akkori kormány felvetette a műholdat üzemeltető Inmarsat vállalatnál, hogy talán le kellene állítani az adásokat.
Szintén működhet a műholdról sugárzott, nem titkosított, de mégis bizalmas információk elfogása, és felhasználása saját célokra. Ennek szemléletes példája volt, amikor Irakban 2009-ben több olyan laptopot is zsákmányoltak az amerikai csapatok a helyi kormányellenes erőktől, amelyeken megtalálták az amerikai, távolról irányított felderítő repülőgépek videofelvételeit.
A drón a videót a műholdra küldte, majd onnan Irakba, az amerikai erőkhöz - meg az iraki ellenállókhoz, akik a pár dollárért megvásárolható SkyGrabber program segítségével elfogták és rögzítették az adást.
A műholdas kommunikációt tapogatják le Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Andreas Gebert
Adathalászati módszerekkel a műholdak földi irányítórendszereibe lehet bejutni. A NASA egyik munkatársa kattintott 2006-ban egy olyan bejövő levélre, amelyre nem kellett volna: kibertámadás lett a vége.
"A módszer olcsó, egyszerű, hatásos és bizonyítottan sikeres."
Az sem jelent biztos védelmet, ha az irányítórendszer nem csatlakozik az internetre vagy más, akár katonai informatikai hálózatokhoz. Hiszen a kártevők egy fertőzött meghajtóval, például USB-tárral is célt érhetnek, ahogy az történt az iráni atomlétesítményeket megtámadó Stuxnet esetében.
A fizikai kapcsolat hiánya sem jelent akadályt: bár a rádióhullámokon alapuló adatátvitel lassú, de működhet. Az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy például az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) is szívesen alkalmazott olyan rádióadókat, amelyeket a számítógépekhez csatlakozó USB-kábelekbe építettek be. A gép saját energiaellátását felhasználó mini rádióállomás segítségével a megcélzott számítógép támadhatóvá vált, már aránylag nagyobb távolságból is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
