Az éjszaka lejárt az amerikai hazafias törvény (Patriot Act) 215-ös cikkelye, amely lehetővé tette a titkosszolgálatok számára, hogy emberek millióinak magánbeszélgetéseit hallgassák le, adatbázist építsenek a begyűjtött személyes adatokból, és így kutassanak potenciális gyanúsítottak után.
Az amerikai kongresszus nem szavazta meg a cikkely megújítását, ezzel elismerve, hogy 14 év után a korábbi megfigyelési politika reformokra szorul, és hogy
a tömeges lehallgatás többé nem járható út.
Washington is üdvözölte a változást. "A szenátus jelentős - bár kissé megkésett - lépést tett előre" - fogalmazott Josh Earnest, fehér házi szóvivő. A hazafias törvény 215. cikkelyének csendes halálával az egész megfigyelési és lehallgatási rendszer változhat meg alapjaiban.
A hazafias törvényt 2001 októberében, a 9/11-es terrortámadás hatására iktatták be, hogy a gyanúsnak ítélt üzleti tranzakciók lekövetésével és a nemzetközi hírszerzési eszköztár kibővítésével elősegítse a merényletek megelőzését.
A törvény nemcsak a telefonhívások adatainak tömeges elemzését tette lehetővé, de azt is, hogy az üzleti tevékenységet – internet-, bankkártya- és hitelkártya-használat, hotelszoba-, illetve autóbérlés – le tudják követni.
A 215-ös cikkely messzebbre ment a kelleténél:
a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) gyakorlatilag szabad kezet adott, hogy mind az amerikai, mind a külföldi állampolgárok millióit hallgassa le – ezzel egyben kriminalizálva őket. A személyes adatokból álló adatbázist pedig a háttérben folyamatosan bővítették.
Aztán majd két éve nyáron robbant a bomba: Edward Snowden, az NSA egykori alkalmazottja lerántotta a leplet a hivatal módszereiről. A sortűzként megjelenő hírek világszerte felkavarták a port, komoly diplomáciai bonyodalmat és egyben az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémbotrányát indítva el.
Főleg, hogy az NSA nemcsak átlagemberek telefonhívásait hallgatta le és tárolta el, de a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült:
bizonyos állami vezetőkét is, például Angela Merkel német kancellárét.
A tömeges megfigyelés pedig, amilyen méreteket öltött, annyira volt hasztalan. Nemcsak Snowden állította ezt, de mint jelentésekből kiderült, az ügynökök is így vélték, illetve a Fehér Ház vizsgálata is ezt mutatta ki: hogy nincs érzékelhető haszna a terrorizmus elleni harcban, a merényletek megakadályozásában.
A megfigyelésnek egy esetben lehet létjogosultsága - vélte Snowden - ha valódi bűnügyek felderítésére, és nem tömeges megfigyelésre használják. A közvélemény aztán egyre nagyobb nyomást gyakorolt az érintett jogszabályok hatályon kívül helyezése érdekében, 2006 óta egyre hangosabban követelték a hazafias törvény módosítását, május 31-én éjjel pedig győzedelmeskedtek.
Hogy miként változik a Patriot Act a jövőben, illetve hogy a Freedom Act milyen módosításokkal lép életbe, még kérdéses. A 215-ös cikkelyt váltó passzusról holnap szavaz másodjára az amerikai szenátus: egyszerű többség elegendő lesz elfogadásához.
A jogszabály nagyobb átláthatóságot biztosít, illetve meggátolja a tömeges megfigyelést és adatgyűjtést. Ha elfogadják a Freedom Actet, az lesz az NSA megfigyelési módszereiben az első visszalépés 1978 óta, amióta a hírszerzési eszköztár egyre csak nőtt és nőtt.