Manapság lassan a csapból is a drónok folynak, a velük kapcsolatos szabályozás, valamint a felhasználási területük azonban a téma népszerűsége és felkapottsága ellenére is sok megválaszolásra váró kérdést vet fel.
Ezeket tárgyalták meg a drónipar legprominensebb hazai szakértői
egy budapesti háttérbeszélgetésen, melynek szervezői szerettek volna a lehető legtávolabb maradni a dróntéma jogi útvesztőjétől.
Ennek oka, hogy ez a beszélgetés egy kétrészes találkozó második felvonása volt. Az első, tavasszal megrendezett ülésen pont a szabályozás volt a fő téma. Ugyanakkor a szervező Explico jogi szakértői így sem tudták elkerülni, hogy a másfél órás beszélgetés nagyjából felét ez a terület vigye el. Elvégre
a gyors technikai fejlődéshez mihamarabb szükség volna a biztos infrastruktúrára.
Ennek kidolgozása Mester Máté, az Explico tanácsadója szerint nem Magyarországon dől majd el, jelenleg ugyanis még az Egyesült Államok sem tudja pontosan, miként kell eljárni a drónokkal. Holott Amerikában a legóvatosabb becslések szerint is 80 milliárd dolláros éves üzletről van szó, mely a jövőben több százezer új munkahelyet teremthet - Magyarországra vonatkozóan semmilyen biztos adat nincs.
Aki elég messzire lát, annak látótávolságban van a kidolgozott szabályrendszer"
- mondta Kovács Gábor vezető tanácsadó, aki Mesterrel közösen vezette a beszélgetést. A két szakértő szerint a 2020-as években várható a drónok jogi hátterének kidolgozása. Ezt a folyamatot a termékkategória népszerűsége is állandó nyomás alatt tartja, mondta a hazai értékesítésben nagy szerepet játszó MyActionCam munkatársa, Darvas Benjámin.
Minél többet költenek az emberek drónokra, annál fontosabb, hogy a hatóságok lépjenek az ügyben.
Benjámin szellemesen megjegyezte, hogy "drónfelvonulás azért nem lesz", utalva a kerékpárosok szervezte Critical Massre, melynek keretében a biciklisek hívják fel magukra a figyelmet.
Érdekes, de a jog egyelőre nem tesz különbséget a magán- és a közterületen történő drónhasználat között. Holott előbbi egy építkezésen például sok veszélyes munkafolyamatot vehetne át az emberi dolgozóktól.
A törvények azonban egyelőre nem a drónok malmára hajtják a vizet, elég a kamerás robotkopterekkel kapcsolatos aggodalmakra gondolni. Sokan attól félnek, hogy ezek az eszközök
belegázolnak a magánéletbe és olyasmit is megörökítenek, amit nem kéne.
Erre problémára a drónszektor a felbontás rontását ajánlja, mint ideiglenes megoldást: egy fél centiméteres pixelekkel dolgozó kamerás repülőgép nem készít olyan éles felvételeket, amelyek arcról felismerhetővé teszik a videón szereplő személyeket.
Jelenleg a drónok vásárlói hivatalosan felelősségbiztosítást kell kössenek, amennyiben reptetni szeretnék a gépeket. Ezt azonban Magyarországon a gyakorlatban kevesen veszik komolyan, azaz még
a mostani szabályokat sem tartják be az amatőr operátorok.
Velük szemben a vállalati és állami szféra munkatársai igenis tartanak az esetleges visszaélések miatti feljelentésektől. Amint meglesz a kellő szabályozás, a fontosabb, sokmilliós tételben vásárló felhasználók jogsértés félelme nélkül használhatják majd ezeket az eszközöket, ezáltal pedig elhárul az egyik legnagyobb akadály a drónok robbanásszerű terjedése elől.
Legalábbis Dr. Kazi Károly, a drónfejlesztéssel hat éve foglalkozó BHE ügyvezetője szerint, aki úgy véli, a magyar mérnökök általában jók. Ugyanakkor a nagy, olcsó dróngyárakkal (mint amilyenekkel Kína is tele van) nem szabad versenyre kelniük, helyette az új fejlesztésekre kell koncentrálnia a hazai piacnak.
Új megoldásokra pedig szükség van,
mert a drónok nem csak repülő kamera vagy katonai eszköz formáját ölthetik, hanem akár a mezőgazdaságban is segédkezet nyújthatnak. Magyarországon jelenleg is tudják a gazdák, mi mindenre jó egy drón, hogy lehet megfigyelni vele a növények viselkedését, és miként lehet az összegyűjtött adatokat felhasználni arra, hogy egy jobb traktor árából épített intelligens rendszer (30-40 millió forintról beszélünk) hosszú távon pénzt spóroljon nekik.
Itthon elsősorban a középgazdálkodók keresik a drónokat, ez nagyjából 700 és 1100 hektár közötti területek tulajdonosait jelenti"
- mondta Láng Vince, az agrárdrónokkal foglalkozó AgriDron munkatársa.
A földművelésen túl többek között a régészetet, a szállítmányozást és a környezetvédelmet formálhatja át a dróntechnika, de ide tartoznak az olyan beltéri feladatok is, mint az autógyártás vagy a bányászat. Mi több, a jövőbe tekintve akár a tömegközlekedés is átadhatja a stafétabotot az önvezérlő robotjárműveknek.
Arra a kérdésre, hogy ha megszületik a világ legjobb drónszabályozása, akkor hol húzhatjuk meg a gépek felhasználásának határait, a szakértők azt felelték, hogy igazából csak az emberi elfogadáson és az informatikusok megoldásain múlik, mi mindenre használunk majd robotokat.
Ezen a szinten a drón és a robot közötti határ már elmosódik: a tudományos fantasztikumot súrolva szó eshet a teljesen önvezérelt járművek szabadságfaktoráról.
Egy nap mindent a gépek fognak iránytani, emberi operátorra sem lesz szükség. Addig azonban sokat kell még aludni, Kazi szerint ugyanis a jogi és morális kérdéseken túl technikai akadályok is fennállnak. Ilyen, amikor több száz drónt kell egyszerre vezérelni: erre egy mai rendszer sem képes.
A drónok fejlődése persze így is jól halad, egyre több hasznos megoldás lát napvilágot, vagy izgalmas projekt veszi kezdetét. Utóbbira jó példa Dr. Koller István és egyetemi csapata egyik, még igen korai stádiumban leledző munkája, melynek lényege a beltéri drónok hibamentes manőverezése.
A robotok a nyílt ég alatt műholdas helymeghatározással pozícionálják magukat, ez azonban épületekben nem működik.
Kollerék rádiós jeladókkal segítenék a robotok tájékozódását.
A statisztikák egyébként már most azt mutatják, hogy a robotpilóták hatékonyabbak és kevesebbet hibáznak a valódi pilótáknál, fűzte hozzá Bakó Gábor, a sajázt drónt készítő Interspect alapítója. A csapat többek között a térképészet jövőjét is ezekben az eszközökben látja.
A drónok technológiai háttere Koller állítása szerint egyáltalán nem új: a mostani, félig-meddig önműködő robotrepülőgépek a nagy utasszállítók robotpilótáihoz hasonlítanak, melyek több élvtizede létező berendezések.
Jelenleg minden ipari drón mögött áll egy operátor, aki vész esetén be tud avatkozni az automatizált folyamatokba.
A drónok látszólag hirtelen előretörése az okostelefonoknak köszönhető. A GPS-es, többmagos processzorokkal és összetett szoftverekkel felszerelt zsebszámítógépek lenyomták a repülők építéséhez szükséges technikai eszközök árát. Ez pedig nem csak az olcsó, bárki számár hozzáférhető drónokat tette vonzóvá, hanem a professzionális felhasználásra való robotokat is.
A drónok előtt persze még nagy út áll,
és nem csak amiatt, mert a világszervezetek nem tudnak mit kezdeni ezzel az új termékkategóriával. Ezek a gépek a szakemberek elmondása szerint csak eszközök, amelyek elsősorban információtovábbításra valók. Azaz minden olyan területen hasznukat vehetjük, ahol adatgyűjtés a cél.
Az iparág képviselői bíznak benne, hogy a nagyvállalati szféra észreveszi a drónokban rejlő, óriási potenciált, és hogy a hobbisták nem teszik tönkre a sok éves fejlesztést.
Mert ennek bizony megvan a maga veszélye: amennyiben az óvatosságot hírből sem ismerő amatőr drónoperátorok egyszer nagy bajt csinálnak, mondjuk tömegbalesetet okoznak, a törvényalkotók azonnal agresszív, precedensértékű szabállyal reagálhatnak, ez pedig
aláásna mindent, amit a területen elértek az elmúlt tíz évben.
Éppen ezért a szakértők azt javasolják, hogy ha valakit érdekelnek a drónok, akkor vásárlás előtt alaposan tájékozódjanak, esetleg iratkozzanak be egy olyan képzésre, mely ezeknek a gépeknek az irányítását boncolgatja.
Mert hiába a sokmilliós, évtizedes munka, ha a társadalom nincs felkészülve a robotok inváziójára.