A tarkómba ültettek egy chipet, azóta hallom a színeket

Harbisson a világ első kiborgja

Az első kiborg Budapestre érkezett, hogy elmesélje, hogyan látja a világot és minket, embereket. Számára mindenki a narancssárga egy árnyalata, és ezt sem látja, csupán hallja. Híve az implantátumoknak, és hogy egy új érzékszervekkel váljunk tudatosabbakká. Ez lehet az emberiség jövője, hogy beültetéssel tartani tudjuk a robotokkal az intelligenciaversenyt.

Neil Harbisson mindössze négy évvel idősebb nálam. Azonban van egy aprócska különbség köztünk: ő az első kiborg. Van egy lapka a koponyája hátsó részén, amely beépült a csontba, és segít neki értelmezni a színeket.

A katalán anya és ír apa gyereke ugyanis színvakon született. Neki a Red Bull kékje, a Ferrari pirosa, a térképek zöldje nem mond semmit. A tokiói metró térképe számára egy kusza szürke kígyórengeteg, minden ország zászlaja egy szürke téglalap.

A tokiói metrótérkép színek nélkül egy kusza rengeteg Forrás: Origo

Ha találkozott valakivel, fogalma sem volt, milyen színű a szeme, a haja az illetőnek, és a ruhájáról is csak azt tudta megállapítani, hogy van rajta.

Csak azt láttam, hogy nem meztelen

- mondta nevetve Harbisson a Brain Bar Budapesten tartott előadásán.

Aztán 13 éve, amikor a művész 20 éves volt, úgy döntött, a színeket hangokra fordítja le, hogy a kezdeti fekete-fehér műveit, és addigi fekete-fehér ruhatárát színesre cserélje le. Ehhez azonban be kellett ültetni egy antennát a koponyájába. Az orvosok, sőt a bioetikai bizottság is elutasította a kérvényét. Végül 2004-ben egy névtelen orvos elvállalta a műtétet, és a tarkója fölött beépítették az implantátumot.

Harbisson azóta hallja a színeket.

A pirostól a liláig az összes színt, sőt még a láthatatlanokat is (infravörös, és UV-fény) is hangokra fordítja le az elektromágneses hullámok által az antenna. Így tudja értelmezni, mit is lát, mi van körülötte. "Sokkal több szín van, mint amit a szem képes megkülönböztetni, de hangként lehet értelmezni.”

Mint mondja, nagyjából két hónap volt, mire az antenna teljesen összeforrt a csonttal, és a teste része lett a lapka. Az agyának azonban tovább tartott hozzászokni. Öt hét volt, mire az új színek általi hangok már nem okoztak fejfájást, és öt hónap, mire minden egyes frekvenciát egy adott színként tudott azonosítani, és elkezdett hallva látni.

A tudatos ember

Bár azt mondják, ha az embernek kevesebb érzékszerv áll rendelkezésére, akkor a többivel sokkal élesebben tudja érzékelni a világot, Harbisson szerint ezek az új érzékszervek tudatosabbá tesznek minket. Sokkal több hatás éri az embert, ami alapján be tudja fogadni a világot, és átadni azt másoknak.

Ruhatára igazi óda Forrás: Origo

Az antenna a vérkeringés által töltődik, a test energiáit kihasználva.

Bluetoothon a körülötte lévő készülékekhez is tud csatlakozni, illetve a világhálóra is.

Öt ember van a világ minden pontjáról, aki küldhet neki színeket. A fotókat és képeket akár mobilon is elküldhetik, hogy Harbisson meghallgassa.

Kreativitására is jótékonyan hatott a lapka: dallamos ruhákat tervez. Olyan színes nyakkendőt és női ruhát alkotott, amelyet ha beszkennelünk, egy dalt hallhatunk.

Úgy kell elképzelni, mint a régi butatelefonok polifonikus csengőhangjait, amikor 43, majd 64 hanghatást variáltak, de még nem volt valódi hangzás. Beethoven Für Elise című műve például így néz ki vizualizálva. Ha Harbisson beszkenneli, a csengőhangként is népszerű dallamot hallja.

Beethoven: Für Elise Forrás: Neil Harbisson

Saját ruhatára is változott. Mint mondja, nem úgy öltözködik, ahogy jól néz ki, hanem ahogy jól hangzik. Az ételeket is hangzás alapján válogatja, és teszi sorba. Igazi műalkotás a reggelije, de nem gasztronómiai szempontból. Kiállításokra is jár festményeket hallgatni. Edvard Munch: A sikoly című híres képe szerinte egy borzasztó zaj.

Ha emberekkel találkozik, a fejéből kiálló kamerával szkenneli be az arcot, és fordítja le hanghullámokra, hogy értelmezni tudja, hogy is nézhet ki az illető “színesben”. Meghallgatta már egyebek közt Steve Wozniak Apple-alapító, és a zeneszerző-énekes Moby arcát is.

Bono szemüvege viszont nagyon, de tényleg nagyon harsány.

Kamerájával beszkennelte már Moby... Forrás: Origo

... és Steve Wozniak arcát is Forrás: Origo

Neki az emberek a narancssárga különböző árnyalatai.

Sosem fehérek vagy feketék,

hanem a narancs különböző árnyalatai a halványtól a sötétig."

A modern technológia fejlődésével a fejéből kiálló drótról mindig mást gondoltak az emberek:

• 2004 Igazi csodabogár volt, egy kísérleti nyúl. Nem volt ember, aki ne bámulta volna meg, vagy akart volna kísérletezni vele.
• 2005-6 Azt hitték, hogy egy mikrofon áll ki a fejéből, és afféle celeb.
• 2007 Bluetoothos telefonnak gondolták, amibe folyton beszél.
• 2009 GoPro-kiegészítőnek vélték, amellyel felvételeket rögzít.
• 2011-12 A Google Glass okosszemüveg kiegészítőjének, vagy annak egy átalakított változatának hitték.
• 2016 A gyerekek azt mondták, úgy képzelik, egy szelfibot áll ki a fejéből, hogy bármikor tudjon lőni egy jó önportrét.

Vissza a természethez

A katalán-ír férfi barátja és művésztársa, Moon Ribas a bal karjába ültetett be egy lapkát, amely rezeg, ha a világon földrengés van. Olyan intenzitással és olyan hosszan, ahogy az bekövetkezik. "Az implantátumokkal sokkal közelebb kerülünk a természethez. Úgy tudjuk érzékelni a világot, ahogy a többi élőlény, akár az állatok” - vélekedik Harbisson.

Ő maga is egy olyan érzékszervet kapott, amely sok állatnak van.

A színek ugyanis, amelyeket látunk, az elektromágneses hullámok töredékét teszik ki.

A csörgőkígyó viszont az orra és szeme közti szervvel fogja az infravörös sugárzást is, így tud a legnagyobb sötétben is lecsapni melegvérű áldozataira. A méhek pedig az UV-fény által tájékozódnak. Sőt sok növény mintázata csak az ultraibolya tartományban válik láthatóvá, így vezetve a nektárhoz a rovarokat. Egyes gyümölcsök és magok ugyanilyen mintázattal csalogatják magukhoz a madarakat.

Lehessen bárki kiborg

Harbisson 2010-ben társalapítója volt a Cybord Foundationnek. A nemzetközi szervezet a kiborgok jogaiért küzd, hogy bárki megtehesse, hogy implantátumot ültet be, emellett a kiborgizmust mint művészeti mozgalmat támogatják.

A fajok reneszánszát éljük.

Az a célom, hogy dönthessünk róla, milyen faj akarunk lenni, milyen implantátummal és érzékszervekkel szeretnénk élni. Azért küzdök az alapítvánnyal, hogy a kiborggá válás jogát világszerte elismerjék."

De bárki megteheti, hogy az legyen?

És éppen ez az, amiről a Brain Bar Budapest összecsapásai és az emberiség középtávú jövője szólnak. A mesterséges intelligencia, az önfejlesztő és tanuló robotok térnyeréséről, automatizálásról és ezzel a munkakörök átalakulásáról, kiborgokról - új fajok születéséről.

Annyira vagyunk vakok, amennyire azok akarunk lenni - Maya Angelou Forrás: Origo

Az ember és a gépagy perspektíváiról vitatkozott Steve Fuller szociológus és Zoltán István, a Transzhumanista Párt amerikai elnökjelöltje. Van-e jogunk antennákkal, bionikai protézisekkel és egyéb kütyükkel felokosítani szervezetünket, beleszólni az evolúcióba, és 20-30 évvel meghosszabbítani az életet?

Vajon ezen új lehetőségek tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenséget, vagy éppen kiegyenlítik azt? Vajon létrejön egy még szűkebb, tehetős réteg, amely megengedheti magának az erősebb, okosabb és hosszabb életet?

Vajon a mesterséges intelligenciával tudjuk tartani így a versenyt? Vagy pusztán arról van szó, hogy nemcsak mi, mezei emberek leszünk, hanem Neil Harbissonok és 100%-os gépek?

A válaszok már nem váratnak soká.