Nem egyszerű dolog hosszú órákon keresztül koncentrálni az egyetemi előadásokon, képtelenség egy bizonyos időn túl is éberen figyelni. Ennél rosszabb, ha a diákot egyáltalán nem érdekli az előadás.
A Szincsu Egyetem egyik oktatója, Sziaojong Wej előtt nincsenek titkok: a tanár saját arcfelismeréses rendszert fejlesztett arra, hogy szkennelje a hallgatók arcát, és láthassa, hogy azok unatkoznak-e a mondandója közben, vagy valóban érdeklődnek.
A férfi ennek függvényében tud előadás közben változtatni előadásmódján, vagy feldobni egy-egy poént, hogy élénkítse a figyelmet. Ennél is fontosabb, hogy ezzel a tanítást is hatékonyabbá tudja tenni.
Az idővonal, és az információk segítségével a tanár később kielemezheti, hogy előadásának mely pontjain volt nagy az érdeklődés, és milyen téma, vagy előadásmód kötötte le a diákokat.
Wej öt évvel ezelőtt kezdte el figyelni az arcmozgásokat, mimikákat. Az ötletet az adta, hogy sokszor elfelejtette ellenőrzni, ki van jelen az órákon (nem volt jelenléti ív), így kitalálta ezt a jóval kevésbé időigényes megoldást, amiből végül egy sokkal hasznosabb szoftver lett.
Természetesen ezzel kivívta a diákok aggodalmát is, mivel senki nem szereti, ha folyamatosan megfigyelik óra alatt. Wej más egyetemekkel is megosztotta módszerét, szerinte nem csak a tantermekben, de más olyan területen (például pszichológia, szociális tudományok) is lehetne kamatoztatni, ahol az érzelmi változások mérése hasznos lehet.