Az oktatás enyhíthetné az informatikushiányt

Hatalmas, és egyre nagyobb munkaerőhiány van a magyar IT-szektorban, ennek legfőbb oka az oktatás. Kevesen jelentkeznek informatikai szakokra, pedig a végzettek nagyon jól keresnek. Az informatikai szakokra érkező fiatalok felkészületlenek, hiszen az általános- és középiskolákban nem tanulnak informatikát, legfeljebb a digitális alapkompetenciákat sajátítják el, nagy a lemorzsolódás. A felsőoktatási intézményekben elavultak az eszközök, az oktatók pedig kontraszelektáltak, mert a jobbak nem maradnak alacsony fizetésért tanítani.

Appverseny az Origón

Appversenyt hirdettünk az Origón a 6-15 éves korosztálynak október 15-23. között az EU Code Week keretében. Péntek délig várjuk a pályaműveket. Az értékes nyereményekért ezúton is köszönet a Qualysoftnak. A kódolás alapjait pedig egy egyszerű labdás játékkal mutatjuk be, így nem csak a kicsik, de a nagyok is belekóstolhatnak az alapokba.

Tavaly a magyar informatikai munkaerőpiacon 22 ezer állás volt betöltetlen, derül ki az Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) tanulmányából, ez a szám 2016-ra minden valószínűség szerint nagyobb lett, az IVSZ szerint a munkaerőhiány exponenciálisan nő.

A munkaerőhiány felszámolásához (vagy legalább csökkentéséhez) az kellene, hogy több szakember kerüljön ki az iskolákból.

Egyre kevesebben jelentkeznek

A Felvi.hu statisztikái szerint 2016-ban összesen 11 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba informatikai képzésre, közülük 6,5 ezret vettel fel. A jelentkezők száma a megelőző pár évben hasonló volt, de azokat, akiket fel is vettek, az már alacsonyabb. Összehasonlításképp 15 éve, 2001-ben még 15 ezren jelentkeztek informatikai képzésre, és közülük 8,5 ezret vettek fel.

Óriási, 52 százalékos a lemorzsolódás is: a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, nem éri meg befejezni.

Vagyis

a mostani számok alapján a munkaerőhiány nemhogy csökkenni fog, de tovább nőni.

Különösen, hogy egyre több informatikusra lenne szükség, miközben az iskolarendszer egyre kevesebbet bocsát ki.

Középiskolában már kódolni kellene

A fő probléma, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya. A középiskolások informatikaképzete téves, véli az IVSZ.

Amit informatikaként tanulnak, az digitális alapkompetencia; amit ezen túl informatikának vélnek, az közösségi média és játék.

A jelenlegi köznevelési informatikaoktatás nem alkalmas a pályaorientációra, a szakma iránti érdeklődés felkeltésére.

Az IVSZ szerint meg kellene újítani a köznevelési informatikaoktatást. A digitális alapkészségek megszerzését általános iskolai szintre kellene levinni, a középiskolában be kellene vezetni a valódi informatikai tartalom (programozás) oktatását, és át kellene venni a piaci alternatív oktatásban bevált gyakorlatokat, módszereket.

A szövegszerkesztés, a webböngészés és a YouTube rejtelmei nem azonosak az informatikával Forrás: Thinkstock

Felkészületlen diákok

A ponthatárok lecsökkentése mindezért nem lenne elég. Nem az a legnagyobb probléma, hogy az informatikai szakokra nehéz bekerülni, hanem hogy kevesen jelentkeznek, és akik jelentkeznek, azok között is kevesen vannak, akik tényleg készen állnak a képzésre, illetve tudják (vagy legalább sejtik), mi vár rájuk.

Kontraszelektált oktatók

Problémák a felsőoktatási intézményekben is bőven akadnak. Az IVSZ szerint a nagy lemorzsolódáshoz a képzés tartalmi problematikái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárulnak, hiszen

a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést.

Ráadásul a piac a magas fizetésekkel elszívja az oktatási intézményektől a végzetteket, az intézmények a piaci bérekkel nem tudnak versenyezni.

Az oktatói kör a gyakorlati orientáció szempontjából kontraszelektált

– írta tanulmányában az IVSZ. Vagyis a jobb szakemberek elmennek a piacra dolgozni magas fizetésért, az iskolákban csak a gyengébb képességűek maradnak tanítani.