Gyerekkorunk legszebb magyar készülékei

Remek színválasztás, örökérvényű dizájn!

Elképesztően szép termékeket tettek le az asztalra a magyar dizájnerek az elmúlt évszázadban, ezekből válogattunk ki öt ékkövet.

Sajnos már elmúltak azok az évek, amikor a magyar szórakoztató-elektronikai, valamint a háztartási gépeket gyártó vállalatok megkerülhetetlen szereplői voltak a globális technológiai iparágnak. Noha továbbra is vannak kitartó hazai harcosok az egyre gyilkosabbá váló piacon, de a fénykor valóban a múlt század közepe-vége felé köszöntött be.

A magyar termékek ekkoriban eljutottak a világ számos pontjára, és sok közülük tényleg az akkori technológiai élvonalat képviselte.

Ez pedig a külsejükön is meglátszott: volt pénz a dizájnra, a formatervezésre, így néhány megdöbbentően szép és innovatív darab látott napvilágot. Ezek közül mutatunk be öt ékkövet.

VTRGY Kékes

A később Videotonná váló Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára nevéhez fűződik az 1961-ben bemutatott pazar termék, amelyen a tervezőknek pont sikerült tökéletesen eltalálni az arányokat. Az összképet uralják a határozott, de merész ívek, sehol egy unalmas egyenes vagy derékszög, így a végeredmény kifejezetten szerves összhatást kelt, és erre alaposan ráerősít az igényes faburkolat. Egyébként ez a természetre visszakacsintó vonal pont néhány évvel ezelőtt bukkant fel az újkori televízióknál, de valahogy nem tudták hitelesen integrálni a modern készülékekhez, így mostanra szépen ki is kopott.

A 43 centis képátló akkoriban a technológia csúcsa volt. Ma kétszer ennyi is kevés lenne az érvényesüléshez a belépő kategóriában Forrás: Origo

A fekete-fehér Kékes 43 centis képátlóval bír, a kezelőszervek az oldalán kaptak helyet, egy darab másfél wattos monó hangszóróval látták el. Érdemes megjegyezni a teljesítményfelvételt, ami 170 watt, ennyit fogyasztanak ma nagyjából a 65 inches, azaz 165 centiméteres csúcs 4K OLED tévék.... Hát hiába, ennyit fejlődött azóta a technológia. Ettől függetlenül a Kékes még mai szemmel is piszok jól néz ki, gyakorlatilag olyan mint egy dísztárgy, vagy műalkotás.

És itt visszakanyarodhatunk megint a mai tévékhez: Pont ez az, amit el szeretnének érni a mai topmodellek gyártói, és pont ez az, ami nem igazán sikerül nekik általában.

Orion Pacsirta

Kifejezetten találó fantázianevet talált ki az Orion a AR612 típusszámú készülékre, amely olyan szépen szólt, mint a pacsirta, és olyan szép is volt a maga műfajában, mint a bokrétás madárka. 1959-től kezdve gyártották ezt az AM és FM adók vételére alkalmas, úgynevezett középszuper készüléket, amelynek egyik specialitása a különálló magas- és mély hangszínszabályzó volt.

Az igazi klasszik forma, amelyhez ma is vissza-visszanyúl néhány gyártó Forrás: Origo

Ezen a rádión egyszerűen minden tökéletes! A nemesfát idéző készülékház íves kialakítása, a hangszórókat fedő szövet, az enyhén vajszínű tárcsák, és gombok is ragyogóan festenek, és a tipográfiai elemek szintén hibátlanok. Hogy ezt nem csak mi látjuk így, tökéletesen alátámasztja, hogy a masinát a nemzetközi kiállításokon többször is szépségkirálynővé választották.

BRG MK-27

A korábbi magyar magnók is rendkívül szépek, igényes kialakításúak voltak, de leginkább úgy néztek ki, mintha egy szovjet sci-fi film űrhajójának irányítópultjából mentették volna át őket. Azaz sütött róluk, hogy a használatukhoz komoly szakértelem kell: az ember szinte látta maga előtt a nylonköpenybe öltözött, egyetlen, középkorú, karfiolszagú, vastag keretes szemüveggel ellátott férfiből álló kezelőszemélyzetet, amely hozzájuk járt az alapkiszerelés részeként.

A narancssárga gombjaival üdítően kilógott az akkori idők ezüst-fekete magnói közül Forrás: Origo

Az 1977-ben bemutatott BRG MK-27 viszont valami teljesen új volt, valami teljesen mást képviselt. Akkoriban egyébként szépen meg is osztotta a közvéleményt, de mai szemmel abszolút telitalálatnak tűnik. A vagány, fekete-narancs színvilághoz remekül passzolt az új idők szelét jelző kopogós műanyag készülékház, és a gumiból készült gombsor. Az apró kis finomságok, komoly funkcióval nem bíró díszítőelemek is csak dobtak a végeredményen.

Mindenesetre a kis hordozható, lemezjátszóra vagy rádióra is rádugható magnó a maga korában igen kedveltnek számított, elsősorban a fiatalok körében, ma pedig a gyűjtők által vadászott kincs.

Videoton TV Játék

A nyolcvanas évek elején már borzasztóan népszerűek voltak a különféle videójátékok, és ezt használta ki jó érzékkel a Videoton ezzel a kis szerkentyűvel. A hagyományos játékkonzoloktól, így például a legendás Atari 2600-tól jelentősen megkülönböztette, hogy nem lehetett cserélgetni benne a kazettákat, így gyakorlatilag csak egyetlen program különféle változatainak futtatására volt képes. Ez a szoftver pedig nem volt más, mint a faék egyszerűségű Pong, amelynél a képernyő két szélén mozgó ütőt kellett mozgatni, és megakadályozni, hogy ezeken átjusson a labda.

Remek színválasztás, örökérvényű dizájn! Forrás: Origo

A Videotonnál akkoriban mindenesetre marketingzsenik dolgozhattak, hiszen olyan gombokat és feliratokat helyeztek el rajta, amelyek azt sugallták, hogy ezzel a masinával hokizni és teniszezni is lehet, közben csak annyi volt a különbség, hogy több ütő és faldarab volt a pályán. Mindegy is, ettől függetlenül a TV Játék atomjól néz ki, hozza a korszak szögletes, kicsit erőltetetten modernkedő vonalát. Az arányok rendben vannak, és mindenképp figyelemre méltó, hogy a kontrollereknek kis öblöket alakítottak ki a készülékház tetején, ahova be lehet tenni őket, a használatot követően.

Gamma Baby

A végére egy igazi csodafegyvert hagytunk, hiszen ilyen cuccok manapság már csak japán rajzfilmekben, vagy elborult fantasztikus filmekben szoktak feltűnni. Pedig az ötvenes években ez maga volt a Valóság!

Hajszárító, ionágyú vagy diafilmvetítő? Mindegy is, mert egy retro polcon mindenképp ott a helye. Forrás: Origo

A Baby persze nem valami fegyver, vagy szexuális segédeszköz, hanem a könnyen megjegyezhető nevű Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Nemzeti Vállalat által gyártott diafilmvetítő. A filmvezetőjét leszámítva az egész műanyagból készült, több színben lehetett megvásárolni. Még arra is figyeltek, hogy a trafójára mesefigurákat ábrázoló matricákat helyezzenek el!

Valójában már a maga idejében sem volt az innováció szimbóluma, viszont egyszerűen bombasztikusan fest!

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!