Nemcsak a Huawei, de mostanában már a Honor telefonjainak hátulján is sok esetben ott virít az "AI Camera" felirat, vagyis a vállalat igyekszik kiemelni, hogy a fényképezést bizony mesterséges intelligencia segíti. Ezenkívül számos esetben beszélt a Huawei arról is, hogy az Androidra ráhúzott, saját EMUI-felülete a mesterséges intelligencia segítségével megtanulja a felhasználók szokásait, így még hosszú idő után sem lassulnak le, sőt, akár gyorsabbá is válhatnak.
A Huawei az 5G mellett egyértelműen a mesterséges intelligenciában látja a jövőt, azonban a vállalat abban bizonytalan volt, hogy a magyar lakosság vajon tisztában van-e azzal, hogy ez az egész M.I.-dolog mit is jelent, úgyhogy rendeltek egy felmérést, amiből kiderülnek érdekes dolgok. Például a Huawei legnagyobb sajnálatára valószínűleg az, hogy a mobiltelefonokkal kapcsolatban a túlnyomó többségnek (még a Huawei-tulajdonosoknak sem) fogalma sem volt arról, hogy melyik telefonmárkák használnak M.I.-t, és hogy az valójában miben is segíti a készülékek használatát.
A legtöbben a Google-billentyűzetet és a hangalapú szövegbevitelt említették, valamint felmerült még a képszerkesztés, de a fotózás vagy a felhasználói szokások megtanulása már nem.
Valójában a kutatásból kiderül, hogy az emberek többsége teljesen bizonytalan abban, hogy vajon használt-e már mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatást, és ha igen, akkor melyiket. Akik tudni vélik, hogy igen, azok az okostelefonokon kívül leginkább a Facebook személyre szabott hirdetéseit és arcfelismerését, valamint az internetes keresőket említették.
Úgy látszik egyébként, hogy a legtöbb magyar embernek ismerős a mesterséges intelligencia kifejezés, ha másért, hát mert számos sci-fi film foglalkozott a témával az elmúlt évtizedekben. Ezek jelentős többsége persze egyfajta negatív jövőképet fest le, ahol az M.I. és a gépek átveszik az uralmat az emberek felett, és nagyon csúnya világ köszönt be. Nem csoda, hogy a megkérdezettek többsége lát veszélyeket a használatában, azonban értékelni is tudják a potenciális előnyeit.
Még ha egyébként többségében a kutatásban részt vevők nehezen is tudták megfogalmazni, hogy mi pontosan a mesterséges intelligencia, kétféle állításban egyetértettek:
A megkérdezettek szerint a mesterséges intelligencia kezdetben még egyszerű, majd fokozatos tanulással válik egyre okosabbá, ez pedig hosszú távon veszélyeket rejtegethet. Sokan viszont összemosták a tanulásra, gondolkodásra képes programot a fizikai megjelenéssel, és egyértelműen az emberszerű robotokkal vették egy kalap alá a dolgot, úgyhogy a Terminátor 2 sokszori megtekintése valószínűleg elég véleményformáló hatással volt a magyarokra.
Az M.I. jövőbeli használata alapján négy csoportot tudott elkülöníteni a kutatás:
És alapvetően nagyon úgy tűnik, hogy a magasabban képzett (köztük is a 45 év alatti férfiak) kifejezetten elfogadóak és érdeklődőek a mesterséges intelligencia jövőjével és felhasználási területeivel kapcsolatban, míg jellemzősen az alacsonyabban képzettek tartanak az egésztől, beleértve azt is, hogy elvehetik az emberek elől a munkát. Egyébként kíváncsiak vagyunk, hogy a fenti négy válaszlehetőség közül az Origo olvasói melyik mellett döntenének, úgyhogy ugyanezt a kérdést feltesszük itt a cikk végén egy jó kis kérdőív formájában.
A kutatásban részt vevők az okosotthonok esetében érzik leginkább hasznosnak a mesterséges intelligenciát, mert ez kézzelfogható módon könnyíti meg az életüket, mint ahogy az olyan háztartási eszközök is, melyek segítenek a házimunkában - itt jelenleg még többnyire a robotporszívókra gondoltak az emberek. De hasonlóan remek ötletnek tartják idősek mellé otthonra társaságnak, valamit házi megfigyelő és riasztó feladatokra is, és úgy általánosságban a biztonság kérdéskörében,
az pedig viszonylag kevesekben merül fel, hogy cserébe milyen személyes adatokkal élhetnek vissza a cégek.
Az önvezető autók esetében már több kétség merült fel. Egyrészt az látszik, hogy az emberek többnyire várakozással tekintenek a dologra, és egyértelműnek tartják, hogy el fognak terjedni az ilyen járgányok, de úgy érzik, hogy még sokat kell fejlődnie ezen a ponton a mesterséges intelligenciának, és biztonságosabbá kell válnia. Ami mondjuk nem csoda, hiszen az utóbbi időben számos olyan balesetről (és még halálesetről) is beszámolt a sajtó, melyeket önvezető autó okozott.
A magyarok szerint az orvosi diagnosztikában is nagyon fontos lehet a mesterséges intelligencia (ami tényleg így van, nem véletlenül foglalkozik ezzel a GE-től kezdve a Siemensen át mindenki),
viszont többnyire megtartanák ezt egy döntést segítő, kiegészítő rendszernek, amit lehetőség szerint az orvos bármikor felülbírálhat.
Amivel azonban egyértelműen a legtöbb kétség felmerült, azok a katonai, fegyverkezési célok. A megkérdezettek itt is látják a potenciális hasznosságot, hiszen emberi életeket kímélhet meg, ugyanakkor aggályosnak tartják, ha rossz kezekbe kerül, vagy kikerül az emberi kontroll alól.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!