Lehet, hogy a videojátékokkal töltött idő mégsem káros?

A kép csak illusztráció

Időről időre visszatérő kérdés, főleg az aggódó szülék körében, hogy vajon mennyi időt "egészséges" eltölteni videojátékokkal, és hogy a túl sok játék mennyiben befolyásolja a hétköznapi viselkedését, boldogságát, jólétét.

A probléma, hogy a témával kapcsolatban tengernyi kutatás született már az elmúlt évtizedekben, melyek sokszor ellentmondanak egymásnak. Bizonyos kutatásokból az derül ki, hogy egyes játékok agresszívvá tehetnek minket, míg más kutatások szerint a játékoknak ehhez semmi, és az okok a külső körülményekben keresendők.

Ehhez hasonlóan nem igazán tudni biztosan, hogy vajon káros-e, ha valaki túl sokat tölt el videojátékok előtt. Itt van például az Oxfordi Egyetem legújabb kutatása, ami nagyjából megcáfolta ugyanennek az egyetemnek a két évvel ezelőtti kutatását, melyben azt állították, hogy aki többet tölt videojátékokkal, az végső soron boldogabbá válik.

A két kutatás között azonban több fontos különbség is akad, az újabb ugyanis sokkal átfogóbb.

A 2020-as kutatásban kevesebb mint 4 ezer jelentkező vett részt, és nagyrészt önbevallásos alapon működött: a jelentkezőknek kellett lejegyezniük, hogy mennyi időt töltöttek el játékkal, és ezután milyen lelki állapotba kerültek, milyen érzelmek szabadultak fel bennük.

Forrás: RODNAE Productions / Pexels

A most kiadott friss kutatásban azonban már több mint 39 ezren vettek részt, akiknek a játékkal eltöltött idejét már a kutatásvezetők pontosan látták. A dolog úgy történt, hogy az Oxfordi Egyetem megállapodott hét nagy kiadóval, a jelentkezők pedig engedélyezték, hogy ezek a kiadók elérhetővé tegyék a kutatók számára, hogy az adott résztvevő pontosan mennyi időt töltött el egy-egy játékkal. Olyan, meglehetően népszerű játékokról van szó, mint az Apex Legends, a Forza Horizon 4, a Gran Turismo Sport, vagy épp a Nintendo sikercíme, az Animal Crossing: New Horizons.

Nem az a lényeg, hogy mennyit, hanem az, hogy miért

A kutatást vezető Andry Przybylski professzor szerint a hat hétig tartó megfigyelést követően viszonylag nagy biztonsággal le tudták vonni a következtetést: összességében nincs hatással egy ember jólétére a játékokkal eltöltött idő mértéke, még olyan esetekben sem, amikor valaki meglehetősen sokat játszik.

Hozzá kell tenni, hogy különböző hibák kiszűrése miatt a tíz óránál hosszabb játékidőket nem rögzítették, de még annál sem mutatkozott érdemi különbség a boldogságban, érzelmi állapotban, aki megközelítette a tíz órás határt egy nap.

Przybylski professzor szerint ennél sokkal fontosabb, hogy milyen motivációval ül le valaki játszani.

Ebben már a kutatásban résztvevőkre támaszkodtak, akiknek közölniük kellett, hogy milyen okból ültek le virtuálisan lövöldözni vagy autóversenyezni egyet. Itt a kutatók igyekeztek megkülönböztetni pozitív okokat, mint például az egyszerű szórakozás, kikapcsolódás, vagy a közösségi élmény, illetve negatív okokat, például amikor valaki úgy érezte, hogy "muszáj" játszania, hogy teljesítsen bizonyos feladatokat a játékban.

Forrás: Olya Adamovich / Pixabay

Itt már egyértelműen megállapítható volt, hogy aki egészséges indokkal ült le a képernyő elé, annak ez megfelelően kielégítő élményt okozott, míg akit "kényszeres" indok miatt húz be a játék, az utána egyáltalán nem számolt be pozitív élményről, bármennyi időt is töltött el a játékkal.

Przybylski szerint a kutatás ugyan nagy előrelépést jelent, de még mindig nagyon sok a tennivaló ezen a területen.

Habár most már viszonylag nagy mintán tudtak dolgozni, a 39 ezer résztvevő még mindig nagyon kevés ahhoz képest, hogy világszerte most már több mint 1 milliárd ember játszik valamilyen formában, legyen szó számítógépről, konzolról vagy mobilról.

Ráadásul mindössze hét kiadó hét játékát tudták bevonni a kutatásba, holott csak évente több száz, vagy ezer játék jelenik meg. Mint Przybylski említette, már ez is nagy munka volt, hiszen a hét kiadóval több mint másfél évig egyeztettek, mire el tudtak jutni addig, hogy kiadják a kutatásban résztvevők játékidejével kapcsolatos információkat.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!