A mesterséges intelligencia az orvostudományt is megváltoztathatja

Gitex dubai kiállítás

A modern gyógyszerek megjelenése óta a legjelentősebb változásnak lehetünk tanúi az orvostudományban. Ebben pedig a mesterséges intelligencia segíthet a legtöbbet.

Annak köszönhetően, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségeit elkezdik felfedezni a gyógyszerkutatással foglalkozó cégek, világ hamarosan a modern gyógyszerek megjelenése óta a legjelentősebb változásnak lehet tanúja az orvostudományban.

A mesterséges intelligencia az egyik legnépszerűbb téma a Gitexen.

Dr. Shameer Khader, a Sanofi gyógyszergyártó vállalat egyik globális vezetője határozottan támogatta a mesterséges intelligencia bevonását a gyógyszerkutatásba. Dr. Shameer Khadera a Dubajban megrendezett Gitex-en a következőket mondta: „Egy-egy gyógyszer kifejlesztése átlagosan 10-15 évet vesz igénybe, és egy projekt körülbelül 1,5-2 milliárd dollárba kerül. Ez fenntartható? A modellnek meg kell változnia, és az egész ökoszisztémában ki kell használnunk az AI képességeit és értékét. Optimalizálnunk kell minden egyes folyamatot a fejlesztési költségek csökkentése, a gyógyszerkutatási életmód racionalizálása, valamint az kóradatmodellek és az infrastruktúra kiépítése érdekében.”

Ennek érdekében viszont még a mesterséges intelligenciának is szüksége van némi fejlődésre és ennek adhat új lökést egy elsőre meglepő fejlesztés, amit szintén a Gitexen mutattak be.

Gyermekként tanul a mesterséges intelligencia

Egy különleges esettanulmányban a kiállításra látogató közönség megismerkedett a „BabyX”-szel - egy élethű csecsemő AI-alapú interaktív szimulációjával. Ez a virtuális animált baba úgy tanul és reagál, mint egy emberi csecsemő, beépített virtuális agya pedig rendkívüli mértékben hasonlít az emberi agyhoz. A mesterséges intelligencia és egy Brain Language nevű operációs rendszer segítségével a stimulált neurokémiai reakciók segítik BabyX-et abban, hogy eldöntse, hogyan reagáljon - ez forradalminak bizonyulhat a jövőbeli mesterséges intelligencia gazdaságában. 

Dr. Mark Sagar, az új-zélandi Soul Machines társalapítója, a BabyX jelentőségét részletezve rámutatott az emberi és a mesterséges intelligencia közötti meghatározó különbségre, hozzátéve: „Emberként már fiatal korunktól kezdve tanulunk a világ felfedezésével és kísérletezéssel. A játék itt kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az intelligencia nyitottá és találékonnyá váljon, de ez csak az egyik dolog, ami hiányzik a jelenlegi mesterséges intelligenciából. Ha valaha is szabályozni akarjuk az általános mesterséges intelligenciát, akkor olyan kognitív architektúrát kell építenünk, amely átfogó megközelítéssel intelligens viselkedést eredményez.”

Az ilyen és ehhez hasonló példák kiválóan mutatják, hogy a mesterséges intelligencia már sokkal több, mint egy tech-játékszer, amivel beszélgetni lehet és aminek a segítségével levetkőztethetjük az ismerőseinket a fotókon. Amennyiben felelősen és komolyan használják, ez a technológia még rengeteg meglepetést okozhat és komolyan hozzájárulhat a világ fejlődésének felgyorsításához.