Geszti számára némiképp meglepő, hogy a gyerekek azonnal átvették a szerepeket, és a forgatások közti szünetben is a karakter él tovább. Geréb nagy hangon hozat vizet magának a kicsi, csendes Nemecsekkel, közben hamar kialakulnak a mikroközösségi erőviszonyok, a leosztott lapok alapján.
"Sok olyan fogalom származik a regényből, mely része a mai, élő nyelvnek. Az einstand, a gittegylet, a gerébség, a grund, ezek mind a nyelv részévé váltak. Fontos a XIX. századi polgári eszmeiség, a Molnár Ferenc által ragyogóan körülírt értékek. Nemrég olvastam újra a regényt és kicsit meglepett, nem emlékeztem arra, hogy az áruló Gerébet visszafogadják. Itt a megbocsátás képe villan fel. Sok olyan dolog van a regényben, ami ma is fontos" - teszi hozzá Geszti.
A stáb is úgy érzi forgatás közben, hogy kissé elszakad a mai világból, a nyolcadik kerületi valóságból, miközben a stáb tagjai a Csónakos által használt "papuskám!"-mal hívják egymást. A Rapülők és a Jazz+Az egykori főnöke elárulja, hogy lesz néhány rapbetét is a jelenetek közé biggyesztve. Csónakost például egy roma srác alakítja, állítólag tehetségesen rappel, nagy szövege van, ő is besegít. A mindössze 30-40 másodperces betétek logikusan a témához kötődnek, lesz szó a gittrágás örömeiről, a csatáról vagy a Pásztor fivérek által előszeretettel alkalmazott einstandról.
"Nyolc napig forgatunk, elmegyünk a Füvészkertbe, a Múzeumhoz, lesz utcai jelenet, sőt, találtunk egy háztetőt is, ahol lehet forgatni. Onnan nyomokban még lehet látni azt a Pestet, ami akkoriban épült fel" - meséli Geszti. Közben a tömegverekedésnek vége, néhány kiválasztott Pál utcai fiú felmászik a farakás tetejére és az előre bekészített, nedves homokgombócokat dobálja lelkesen az eléjük képzelt ellenségre. Néhány homokbomba - vélhetően szándékosan - messzire száll, kap belőle operatőr, világosító és tébláboló néző is. Hiába, a mai srácok sem kevésbé rosszak, ha nem lát anya, és intő nélkül meg lehet úszni.
Kalmár Csaba