Tévéprédikátorok és botrányaik

Az Egyesült Államok vallásos műsorokat sugárzó csatornáin gyakran feltűnnek barátságos, joviális, vagy éppen tüzes tekintetű hitszónokok. Szolgálatuk jelentős része a televízió képernyőihez kötődik, esetleg saját templomuk sincs. Ők a tévéprédiáktorok.

A televíziós evangelizáció hitelét a nyolcvanas évek elejétől több botrány is aláásta. Swaggartot 1988-ban lencsevégre kapták, amint egy prostituálttal egy motelbe tartott. Bakker hitelét milliós prémiuma mellett titkárnője is tönkretette, akivel házasságtörő kapcsolatot folytatott. A botrány annak ellenére pattant ki, hogy Bakker 265 ezer dollárt fizetett alkalmazottjának azért, hogy hallgasson a neki nyújtott szexuális szolgáltatásokról. Roberts 1987-ben, egy televíziós prédikációján megemlítette, hogy "az Úr sürgősen magához fogja szólítani, amennyiben nem gyűjt össze 8 millió dollárt". A hívek, hogy tovább hallgathassák a prédikátort, hamarjában 9,1 millió dollárt adakoztak a javára. Ennek ellenére a "cégnek" anyagi nehézségei támadtak és "Oral" Roberts el kellett adja stúdióját és kellékeit. Elbocsátott alkalmazottjai szerint az anyagi csőd oka a prédikátor túlköltekezése volt, ékszerei és lökhajtásos magángépe túl sokba került.

Popoffról a nyolcvanas években kiderült, hogy bemikrofonozta templomát és az így kihallgatott személyes információkat isteni eredetű sugallatként tálalta. A leleplezésre anno egyébként az idén januárban elhunyt Johnny Carson NBC-n futó talkshowjában került sor.

Közjogi szempontból a legsúlyosabb eset valószínűleg a görög-amerikai Jim Whittingtoné. Őt tíz év börtönre ítélték pénzmosásért és lopott javak szállításáért. Ezt követően Whittington az Élet forrása című műsorával jelentkezett. 1992-ben Whittington négy társával több mint 840 ezer dollárt csalt ki egy kerekesszékhez kötött asszonytól. Miután 1995-ben ismét szabadult, megtartotta korábbi életstílusát, ékszereit, autóit és klubtagsági díjait ugyanis most saját egyháza fizeti. A jelenleg Atlantában élő "pásztor" jelenleg is aktív, de hallgatósága és nézettsége igencsak csökkent.

A botrányok hatására a többi - a botrányok által nem érintett - prédikátor hitele is megcsappant. Humbart eladta stúdióját, és visszavonult, többen azonban, kisebb hallgatósággal, de folytatják tevékenységüket. A tévéprédikátorok aranykora véget ért, a jelenség a "helyére került". A képernyőn megmaradt tisztességes igehirdetők továbbra is nagy közönséget vonzanak. Az amerikai településszerkezet folytán pedig sokak számára e közvetítések egyedülálló lehetőséget nyújtanak egy közösségi eseményen való "részvételre". Adásuk a mai technikai eszközökkel egyes helyeken akár autóban is élvezhető, ami a "drive-in" és a "drive-through" hazájában nem utolsó szempont.

Ugyanakkor a nagy, közösségi tömeges istentiszteletek ellenpontjaként új tendencia hódít az Egyesült Államokban. Pár barát valamelyikük lakásán ül össze, együtt imádkoznak, intim magányban, függetlenül minden egyházi hierarchiától. Természetesen ide kamerákat nem engednek be.

Papp Attila, USA