Akik mindig kutyául érzik magukat

A Filmmúzeumon újra munkába lendült híres nyomozókutyánk, Kántor, akire sokan a hetvenes évek Rex felügyelőjeként tekintenek. Nyomozás, életmentés, gyerekőrzés: a kutya sokféle szerepet betölthet egy filmben, amellett, hogy az ember "egyszerű" társaként van jelen - hiszen régi közhely, hogy gyerekkel és/vagy kutyával gyakorlatilag bármit el lehet adni. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk hát pár ebet, akiket a tévé képernyőjén keresztül szerettünk meg.

Bár fajtársai között valóban talán Rin Tin Tin a legnépszerűbb, az egyéb kutyák népes seregét tekintve ez nem így van: az Animal Planet ötven legkedveltebb tévés állatot megválasztó szavazásán Rin Tin Tin "csak" a 14. lett, és így is négy kutya furakodott elé. A listán közvetlenül előtte csahol a félős rajzfilmkutya, Scooby Doo, egy másik rajzolt karakter, Snoopy pedig a hatodik helyet kaparintotta meg. Ötödik lett a Frasier című sorozat Eddie-je, az első helyet pedig a hűséges skót juhász, Lassie szerezte meg, aki Eric Knight könyve után 1943-ban a filmvásznon is debütált, az akkor még kezdőnek számító Liz Taylor oldalán (Lassie hazatér). Ezen a szavazáson a másik két dobogós helyre a Muppet Show Brekije, illetve Flipper, a delfin kerültek, de az [origo] Tévé rovata 2006-ban készített egy olyan felmérést is, amelyen csak a médiakutyákra adhatták le voksaikat az olvasók: itt a mezőnyt toronymagasan veri Frakk, 31,1%-kal, míg a második helyezett Rex felügyelő a szavazatoknak "mindössze" 13,9%-át gyűjtötte be.

Az igazi Frakk 1973-ban

A mi kedvenc rajzfilmebünk, Frakk 1972-ben kezdte meg hódító útját, de alkalmanként még ma is láthatjuk, az m1 Esti mesé-jében. A híres magyar vizsla karaktere egy valóban létező kutya alapján született meg Bálint Ágnes tollából, akinek többek között a Futrinka utca figuráit vagy éppen Kukorit és Kotkodát is köszönhetjük. Az első epizódokat még Macskássy Gyula rendezte, az állatszereplőknek pedig olyan neves színészek kölcsönözték hangjukat, mint Szabó Gyula (Frakk), Schubert Éva (Lukrécia) és Váradi Hédi (Szerénke). Az [origo] szavazásán még a Mézga család Blökije és a Jamie és a csodalámpa bozontos Sajója erősítette a rajzolt ebek táborát: előbbi Aladár kutyájaként keveredett harcba Kriszta macskájával, abban a sorozatban, amely talán az első magyar, tévére készült rajzfilmszéria volt; Sajó kutya (az eredetiben Wordsworth) pedig Jamie utastársa volt, Kakukkországba tett éjszakai kirándulásain.

Snoopy első megjelenése, 1950-ből

A nemzetközi szinten leginkább kedvelt firkakutya, Snoopy először képregény formájában jelent meg, 1950-ben, de később a Peanuts című rajzfilmsorozat egyik szereplőjévé lépett elő, és különböző egészestés tévéfilmek is készültek a főszereplésével (például a Snoopy gyere haza vagy a Jó utat, Charlie Brown). Akárcsak Frakk figuráját, Snoopyét is egy valódi kiskutya ihlette, aki az alkotó, Charles M. Schulz játszótársa volt gyerekkorában. Frakkal ellentétben Snoopy azonban nem beszél, mindig csak a gondolatait olvashatjuk/hallhatjuk - azt is csak 1952-től, az első két évben ugyanis teljesen némán zajlottak kalandjai. A foltos kutya olyannyira népszerű lett, hogy máig körülbelül 20 ezer termék használja a képeit (ezzel a 2000-ben elhunyt Schulz, Elvis Presley után, a második legjobban kereső halott hírességgé lépett elő, a Forbes szerint), sőt a kaliforniai Santa Rosában Snoopy-múzeum is működik, melynek központi termében egy háromtonnás Snoopy-szobor és egy háromezer képből összeállított freskó fogadja a látogatókat.