Bárki lehet tévés

Ma már általános jelenségnek számít, hogy valaki úgymond az utcáról kerül be a tévébe, vagyis korántsem kell kommunikáció szakon végezni ahhoz, hogy feltűnjünk a képernyőn, esetleg saját műsort is kapjunk. Legjobb példa erre a különböző valóságshow-k hőseinek esete, de fodrásszal, táncossal, énekessel vagy éppen agrármérnökkel is találkozhatunk a műsorvezetők között. A téma kapcsán Hajas Lászlóval beszélgettünk.

A régebb óta a képernyőn lévő, attól már elválaszthatatlannak tartott tévés személyiségek között is akad szép számmal olyan, akinek eredeti szakmájához semmi köze nincs annak, amit már régóta csinál: a számos vetélkedő házigazdájaként ismert Vágó István például gyógyszer-vegyészmérnöknek tanult, majd külkereskedőként dolgozott, és csak 1976-ban, huszonhét évesen került a tévé képernyőjére. Annak idején a Riporter kerestetik tehetségkutató műsorba jelentkezett, ahol sikeresen el is jutott a döntőig: ekkor ajánlotta fel neki Vitray Tamás egy barkochbajáték, a Van benne valami vezetését. Vágó ezután az ország kvízprofesszorává lépett elő, olyan vetélkedők vezetésével, mint a Mindent vagy semmit vagy 1999-től a Legyen ön is milliomos!

Utóbbi műsor TV2-s ellenvetélkedőjének, az 1 a 100 ellen-nek házigazdája, Sváby András sem valamelyik egyetem kommunikációs szakáról került a képernyőre. A Napló első adásától kezdve a műsor fő arcának számító fiatalember az érettségi után nemigen tudta, hogy mihez kezdjen magával, így, amolyan nyári munkaként, először pincérként helyezkedett el - nem sokáig szállította ki azonban a rendeléseket, alig egy hónap múlva ugyanis otthagyta az éttermet, állítólag egy verekedés miatt. Később az állatorvosi pálya felé fordult, de aztán mégis agrármérnöki diplomát szerzett. A mezőgazdaságban azonban egy percig sem dolgozott, hanem Havas Henrik segítségével a Magyar Rádiónál helyezkedett el. Saját bevallása szerint kezdetben itt sem csinált sok mindent (leginkább újságot olvasott), az első rábízott interjút sem tudta elkészíteni, az interjúalany visszakozása miatt. Végül aztán csak belejött a szakmába, Pekingbe is kiküldték tudósítónak - a tévébe Bánó András hívására ment, először az Egyenleg, majd az Objektív című műsorokba

Énekesből is lehet bármi, Nócit például Árpa Attila "találta ki", ő sokat volt képernyőn a VV-sorozatok alatt (2002-ben és 2003-ban), és aligha az e-mail nevű együttes tette őt ismertté. Korda György persze más kategória, de őt is megbízták már több műsorral.

Nem mehetünk el szó nélkül a legnyilvánvalóbb eset mellett sem: a legkönnyebben talán úgy kerülhet be valaki az "utcáról" a tévébe, hogy jelentkezik egy valóságshow-ba. Persze itt is szükséges a rátermettség, valamiféle affinitás a tévés szakma iránt: gondoljunk csak bele, hányan tűntek el a süllyesztőben, vagy tértek vissza régi életükhöz, miután egy időre sikerült mindennapjaink részévé válniuk. A ValóVilág (és talán a Magyarországon vetített realityk mindegyikének) összes résztvevője közül Majka bírja a legjobban a strapát, igaz, könnyen élvezheti is, amit csinál: a Cool TV Vad csajok című műsorában csupán annyi a dolga, hogy rávegyen lányokat (gyakran fizetett statisztákat) arra, vetkőzzenek le a kamera előtt. Persze nem volt ez mindig így, Majoros Péter a villabeli életét megelőzően értékesítőként dolgozott, a ValóVilág után pedig - amikor munkát kapott az RTL Klubnál - kezdetben tíz-tizenöt órákat dolgozott egy nap.

Apats Gábor