Eladják a félelem mosolyát

A világ legnagyobb állatvédő szervezete, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) tagjai legutóbb azon akadtak ki, hogy az Animal Practice című vígjátéksorozat készítői nem bánnak megfelelően a széria főszereplőjével, egy kismajommal. A tévében feltűnő állatokat korábban is szemmel tartották, de a tengerentúlon egész más apparátus áll rendelkezésre, mint itthon: a magyar állatvédők csak hellyel-közzel tudják figyelni a médiát, és fellépésük is kevésbé hatékony az amerikaiakénál.

Majommaszkban jelentek meg az Animal Practice-t adó NBC székháza előtt szeptember 19-én egy nagy amerikai állatvédő egyesület, a PETA tagjai (a szervezetről lásd keretes írásunkat a cikk alján). Szerintük a sorozat készítői nem bánnak megfelelően a főszereplő kismajommal, Crystallal - amely amúgy nem ma kezdte a showbizniszt, 1997-ben tűnt fel először filmen, mostani szerepléséért már 12 ezer dollárt kap epizódonként. A PETA vezetősége azonban úgy véli, a majmot csupán olcsó poénok érdekében alkalmazzák, ráadásul elérik, hogy a nézők kiskedvencként gondoljanak a különleges bánásmódot igénylő állatra, és esetleg maguknak is vegyenek egyet - amelyet aztán nem képesek megfelelően gondozni.

Az Animal Practice sztárjának fogat is kell mosnia

A szervezetnek ugyanez volt a gondja annak idején a Jóbarátok-kal is, amelyben Ross oldalán szintén megjelent egy aranyos majom, Marcel - akit egyébként ugyanaz az állat személyesített meg, mint amelyik a Vírus-ban szerepelt. A PETA vezetői azt mondják, ezekben az esetekben az állatokon - hozzáértők számára - világosan látszik is, hogy nem érzik jól magukat az adott helyzetben: az a mosolyféle, amelyet a kapucinus majmok az említett sorozatokban sűrűn produkálnak, a faj gesztusnyelvében a félelem és a stressz kifejezésére szolgál.

Vannak persze egyértelműbb, laikus számára is észrevehető jelei annak, hogy egy állat szenved a forgatáson - a legbiztosabb jel sajnos az, ha el is pusztul. Ez történt a Dustin Hoffman és Nick Nolte főszereplésével forgatott Befutó esetében is, ahol a lóversenyek élethű bemutatásának három ló is áldozatul esett. A két producer, David Milch és Michael Mann egy közleményben azzal védekezett, hogy minden szükséges óvintézkedést megtettek, de a lósport világában amúgy is gyakran előfordulnak olyan súlyos sérülések, amelyek az állat elaltatásához vezetnek. Ezzel együtt úgy döntöttek, hogy nem akarnak több balesetet, és inkább leállítják a forgatást, amiben nagy szerepe volt a PETA nyomásának is.

A Befutó forgatásán három ló pusztult el

Voltak persze kisebb horderejű esetek is, olyanra is volt már példa, hogy a CBS székháza elé szervezett tüntetésen csupán nyolc PETA-tag jelent meg, miközben a Survivor tiltakozást kiváltó részét 23 millióan nézték meg a televízióban. A 2000-es epizódban egyébként azt kifogásolták az összeverődött tüntetők, hogy a reality versenyzői sült patkányt és ráját ettek. "Próbáljanak meg túlélni a sziget gazdag vegetációja segítségével, hagyják békén a patkányokat és a rájákat" - mondták akkor a PETA képviselői.

Néha aztán olyan is előfordul, hogy egy környezettel, vagy akár kifejezetten állatokkal foglalkozó csatorna haragítja magára a PETA-t, aminek az is az egyik oka lehet, hogy az utóbbi években az ilyen profilú csatornákon is háttérbe kerültek a klasszikus természetfilmek, és egyre több a reality. Már műsora indulása előtt támadták például az egykori bokszolót, Mike Tysont is, aki az Animal Planet Taking on Tyson című produkciójában addig ismeretlen énjét tárta fel a nézők előtt: galambászként mutatkozott be, aki versenyezteti is madarait.

Mike Tyson galambászként mutatkozott be

A PETA elnöke, Ingrid Newkirk akkor úgy nyilatkozott, hogy szerinte a galambverseny semmivel sem jobb egy kutyaviadalnál, hisz a madarakat ugyanúgy szörnyű körülmények között tartják gazdáik, csak hogy egy kis pénzhez jussanak rajtuk keresztül - a versenyek során ráadásul sok galamb meg is sérül vagy, mondjuk, eltűnik egy viharban. Az Animal Planet vezetői azonban másként látták a helyzetet, sőt az amerikai galambászokat tömörítő American Racing Pigeon Union vezetője, Karen Clifton is úgy kontrázott, hogy a galambászok maguk is lelkes állatvédők - ezzel együtt szervezete a mai napig harcban áll a PETA-val, legalábbis a honlapján közzétett nyilatkozat szerint.

A PETA néha talán túlzó megnyilvánulásai sokakban kelthetnek visszatetszést is, az azonban tény, hogy a szervezetnek nagy a lobbiereje, és látványos megmozdulásai révén rengeteg támogatót is vonz - elhíresült kampánymondata volt például az "I'd rather go naked than wear fur" (vagyis "Inkább járok meztelenül, mint hogy szőrmét viseljek"), amelyhez nemcsak számos aktivista, de több híresség is tartotta magát, és vetkőzött le különböző lapoknak.

A filmes állatvédelem itthon nem ismert fogalom

Magyarországon nem mondhatni, hogy az állatvédő szervezetek hatékonyan tudnának fellépni egy-egy ügyben, annak ellenére, hogy itthon is sok a szimpatizáns. "Természetesen foglalkozunk ilyesmivel, de a filmes állatvédelem mint fogalom Magyarországon sajnos abszolút nem ismert, sem a joggyakorlatban, sem a jogszabályok között. Ez számunkra Toepler Zoltán 2007-es filmjénél derült ki, amikor a Filmszemlén senkinek sem tűnt fel, hogy vízbe fojtottak egy kismacskát. Akkor minden jogi fórumot kihasználtunk, mindenhol utánajártunk, de úgy tűnt, semmiféle jogi szabályozás nem létezik, amely a szórakoztatóiparban alkalmazott állatokra vonatkozna. Ez alól csak a cirkusz képez kivételt, de az ahhoz kapcsolódó jogszabályok is olyanok, amilyenek" - mondta el az [origo] megkeresésére Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi tagja.

Tóth Gabi a Celeb vagyok, ments ki innen! baromfiudvarán rohangál

"Amit szintén problémának látok, hogy a különböző kereskedelmi csatornákon különböző show-műsorok mennek, amelyekben állatokat használnak fel. A Való Világ-ba bevitt állatokkal sem bántak mindig megfelelően, évekkel ezelőtt pedig futottak azok a Dél-Amerikában, illetve Afrikában forgatott produkciók (például a Celeb vagyok, ments ki innen!), amelyekben az állatokat pusztán undor- és félelemkeltésre használták fel - ezzel messzemenőkig nem tudok egyetérteni, már csak azért sem, mert nincs meg az ellensúly, Magyarországon ugyanis nincsenek állatvédelmi műsorok. Hozzá kell azért tennem, hogy a józanul gondolkodó stábok mindig kérnek civil kontrollt, valamint hatósági állatorvossal és megfelelő szakemberekkel dolgoztatnak" - árnyalta a problémát Szilágyi.

Ezzel együtt a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója, Király Péter is sajnálja a törvényi szabályozás hiányát: "A közelmúltban módosított állatvédelmi törvény egy különleges passzusa rendelkezik arról, hogy Magyarországon a különböző reklámfelületeken felhasznált állatok után elvileg egy úgynevezett állatvédelmi termékdíjat kell fizetni. Ha tehát valaki kutyát használ fel egy reklám elkészítéséhez, annak bizonyos összeget kellene fizetnie egy olyan alapba, amelyből civil állatvédő szervezeteket vagy más állatvédelmi programokat finanszíroznának. Sajnos azonban hiába került be ez a passzus az állatvédelmi törvénybe, végrehajtási rendelet már nem készült el hozzá" - mondta az [origo]-nak.

VV Veronika kígyóval játszik

"A Rex Kutyaotthon Alapítvány egyébként évek óta figyeli, hogy még véletlenül se kerülhessen olyan hirdetés a magyar médiába, amely a felelős állattartással ellentétes magatartást sugallna. Nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a szórakoztató műsorokban hogyan jelenik meg az állatokhoz való hozzáállás, több produkciónál - köztük túlélőshow-knál is - segítettünk abban, hogyan lehetne a megfelelő üzenetet megfogalmazni az állatokkal kapcsolatban. Az alapelvünket szeretnénk továbbadni - amelyet húsz éve sulykolunk - miszerint az állat nem játék" -, tette hozzá Király.

Bár a Rex Kutyaotthon Alapítvány - a szlogenhez kapcsolódva - épp egy plüssállatgyűjtési Guinness-rekordon dolgozik, a legtöbb magyarországi szervezetre inkább a háttérmunka jellemző, igazán látványos akciókra itthon már évek óta alig volt példa. Emlékezetes volt többek között a Fauna Egyesület 2003/2004-es téli kampánya - amely Bozsik Yvette bevonásával tiltakozott az állati szőrmék viselése ellen -, de azóta már maga a szervezet is profilt váltott, inkább a gyermekek és fiatalok oktatására, állatvédelmi nevelésére helyezte a hangsúlyt. A hazai egyesületek és alapítványok többségének alig van főállású munkatársa, a szervezeteket jobbára önkéntesek tartják fent, akiknek kevés kapacitásuk van arra, hogy még a tévéműsorokban feltűnő állatokat is szemmel tartsák.

A PETA

A PETA 1980-ban alakult az Egyesült Államokban, és hamar a világ legnagyobb olyan szervezetévé nőtte ki magát, amely kifejezetten állatvédelemmel foglalkozik: jelenleg háromszáz főállású dolgozója és világszerte körülbelül kétmillió tagja és támogatója van - a WWF-nek ugyan ennél is több, de az nemcsak az állatokkal törődik, hanem a környezet egészével. A PETA ezzel szemben négy fő területre koncentrál, a nagyüzemi állattartás, az állati szőrme és az állatkísérletek elleni kampányai mellett az állatok szórakoztatóiparban való használata ellen is sűrűn tiltakozik, nem is eredménytelenül.