Mi ment 40-50 éve ilyenkor a tévében?
![R(etro)TV](https://cdn.origo.hu/2023/12/lAh6x-_h63qMChwI3C9iCZgOx273Yu2WB1Rls4SN7Tg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzI1NDlhYTVjOWMxYTQyYzM5MGRhMmZkOWVlZDZlNTMx.webp)
Egészen 1972-ig kellett arra várni, hogy megszületessen a Magyar Televízió második csatornája, vagyis előtte nem volt választásuk a magyar nézőknek, ha tévézni akartak – vagy nézték, ami ment, vagy nem kapcsolták be a készüléket. A műsorkínálat mai szemmel már több szempontból érdekesnek tűnik, esztrádműsor és színházi közvetítés is simán ment főműsoridőben. Az egycsatornás idők márciusi programjaiból szemezgettünk.
Az ötvenes évek végén a március 17-i program igen soványka volt, csupán három műsorszámból állt: hatkor elindult a Varázsszem című, iskolásoknak szóló műsor, majd a híradó után egy színházi közvetítés már zárta is a napot, a nézők a Magyar Néphadsereg Színházának előadásában tekinthették meg A makrancos hölgy-et.
Március 19-én már valamivel gazdagabb volt a kínálat, a Nagyapónál című „márciusi történet” és a híradó után egy esztrádműsor is lement a magyar-szovjet barátsági hónap keretében. 19.30-tól ismét egy színházi közvetítést következett, a Közlekedési Klub művészegyüttesének előadása a Magyar Optikai Művek művelődési otthonából, a Dagaardi emberek Martin Andersen Nexőtől.
A március 18-i programban a legfeltűnőbb, hogy külön jelezték az ötperces szüneteket is, amelyek 18.55-kor és 22.15-kor szakították meg az adást. Itt a műsorfolyam már 18.20-kor elindult, a napot pedig a körülbelül 23.20-kor induló Hírek zárta. Közben többek között a párizsi kommünről is lement egy kisfilm, tíz után a Szórakozzék velünk! című műsor várta a nézőket.
A március 19-i, vasárnapi adás már egész napos volt, reggel tízkor indult az Úttörő-hírek-kel, majd a Föld és az élet fejlődéstörténetéről tekinthettünk meg egy ismeretterjesztő filmet. Ezen a napon ment az ökölvívó Budapest-bajnokság döntője is, este pedig – a Vasárnapi vers után – a Különös kirándulás című angol filmet vetítették, amely egy londoni ügyvéd és barátja autós versengéséről szólt.
1963-ból egy sor márciusi műsor elérhető az interneten: 19-én egy orvosi tanácsadó műsorból megtudhattuk, hogyan élhetünk száz évig, 20-án az Országos Cirkusz Vállalat előadása gazdagította a programot. 21-én a Magyar Televízió a tanácsköztársaság 44. évfordulójára emlékeztetett, 23-án Jean Marta Darvé zongorázott Chopin-műveket, 24-én pedig a nemzetközi síugró verseny és a Honvéd – Real Madrid kosármeccs után Bessenyei Ferenc-est várta az érdeklődőket.
Természetesen nem maradtak el a filmek és sorozatok sem, ekkortájt adták például A lelkiismeret lázadása című többrészes tévéfilmet az NDK-ból, amelyről Pilinszky János is megemlékezett az Új Ember lapjain. Szintúgy a tévé elé ültethette a nézőket Az elnök úr látogatása című lengyel film, illetve ekkoriban ment a Tell Vilmos című sorozat is, amelynek főcímét a fenti videón nézheti meg.
1964-ben indult a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata, A Tenkes kapitánya, amelyből március 1-jén már a nyolcadik rész ismétlését láthatták a nézők. A Ki miben tudós? című iskolai vetélkedő résztvevői kémiából mérték össze a tudásukat, miközben egy mezőgazdasági műsorból megtudhattuk, hogyan hizlaljunk olcsóbban több sertést. A levegő akrobatái után a Felhívás táncra című francia balettfilm várta a nézőket, az esti film pedig a Kettős ügy című brit alkotás volt.
A Tenkes kapitánya után 1966 decemberében elindult a Princ, a katona is, amelynek így 1967. március 3-án már a befejező részét adta a tévé. Aznap politikai tanfolyamot is tartottak „ideológiai és kulturális fejlődésünk kérdéseiről”, illetve Vitray Tamás közvetített a Bécsben rendezett műkorcsolya-világbajnokságról.
A vébé természetesen másnap is folytatódott, de emellett megemlékeztek Arany János születésének 150. évfordulójáról, az esti mese pedig Bálint Ágnes bábjelenete, A mérges kutya volt. Március 5-én külföldi sorozat is várta a nézőket, a Poly című francia széria negyedik része.
----------
Március 15-étől sem a Duna TV, sem az M1 nem lesz már a régi, előbbire átmegy több közmédiás műsor, utóbbi egész nap híreket és közéleti-politikai háttérműsorokat ad majd. Ennek médiatörténeti hatása, ha nem is mérhető az 1957-es induláséhoz, az első műholdas adó vagy a hazai kereskedelmi tévék megjelenéséhez, de mindenképp fordulópont, így tematikus héttel készültünk.
Az első részben a hazai televíziózás őskoráról olvashat, a második részben Vitray Tamás, Egri János, Vágó István, Rózsa György és a volt tévéelnök, Szomszédok-rendező Horváth Ádám adomázott az MTV korábbi éveiről. A harmadik részben a nézettséget elemeztük, méghozzá 1998-tól egészen máig, a negyedikben pedig a sorozatgyártás volt soron, mert mindenkinek volt egy kedvence! Cikksorozatunk ötödik részében régi MTV-sek, Bánó András, Pálfy G. István, Aczél Endre, Vágó István és pályatársaik beszélnek arról, kell-e hét állami csatorna.