Az Éjjel-nappal Budapest miatt érkezett a legtöbb panasz

Jóval több nő, mint férfi ítélte a gyermekekre leginkább káros hatású tartalomnak a félelemkeltő és a szexualitást nyíltan bemutató tévéműsorokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb kutatása szerint. A kiskorúak médiafogyasztási szokásait több mint 1100 felnőtt megkérdezésével vizsgálták, a válaszadók többsége kritikusan viszonyul a tévéműsorokhoz, a gyermekzárat azonban csak kevesen alkalmazzák.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásában online kérdőívvel vizsgálták a szülők és a gyermektelen felnőttek vélekedéseit a kiskorúakat érintő televíziós médiatartalmakkal kapcsolatban 2014 decembere és 2015 februárja között. A válaszadók kétharmada a megelőző hónapban találkozott olyan tartalommal a képernyőn, amelyet a kiskorúakra nézve károsnak ítélt. A legtöbb panaszt a valóságshow-k és az Éjjel-nappal Budapest kapcsán jelezték.

Az agresszió mutatása a legveszélyesebb

A válaszadók az erőszak, félelemkeltés, szexualitás, trágárság, alkohol- és droghasználat, családi konfliktus, diszkrimináció és reklám közül a legkárosabbnak az agresszivitást és a félelemkeltést ábrázoló jeleneteket tartották. A nemek tekintetében szignifikáns különbség mutatkozott: a félelemkeltő és a szexualitást bemutató képsorok okozta károk elleni fellépést negyedével több nő, mint férfi tartotta a legfontosabbnak a nyolc kategória közül. Ugyanez a jelenség mutatkozott a gyermeket nevelők körében a gyermektelenekhez viszonyítva.

Az agresszió mutatása a legártalmasabb a szülők szerint

A szülő a legjobb védőerő

A megkérdezettek négyötöde azt az álláspontot képviselte, hogy elsősorban a szülők feladata megóvni gyermeküket a káros tartalmaktól, csak 16% vélte úgy, hogy ez a médiaszolgáltatók felelőssége. Összességében a kérdőívkitöltők jelentős része szerint a tévéműsorok korhatár-besorolása nem nyújt valódi védelmet. A szülők véleménye eltér, kétharmaduk szerint hasznos a médiatartalmak klasszifikációs jelzése.

A válaszadó szülőktől kapott adatok azt mutatják, hogy a legkisebbek, az 1-5 év közötti gyermekek 26%-a napi fél-egy órát, míg 12%-a legalább napi két órát tölt a tévé előtt. A 6-11 éves korcsoport 15%-a akár két óránál is többet néz tévét, a 12-15 éves kamaszok 27%-a egy-két óráig néz tévét naponta, 21%-uk minimum két óráig, 19%-uk azonban szinte soha. A 16-18 évesek 30 %-a egy-két órát tévézik, 22%-uk pedig két óránál is többet.

A kitöltők szerint a korhatár-besorolás nem nyújt védelmet Forrás: PhotoAlto/Antoine Arraou

Ismerik, de nem használják a gyerekzárt

A szülők többsége, ha károsnak ítéli az éppen futó tévéműsort, megkéri gyermekét, hogy váltson csatornát, egyharmaduk megbeszéli vele, amit látott, 8% megtiltja, hogy tovább tévézzen, 3% nem tesz semmit, és csupán 0,2% jelezte, hogy panaszt tesz a hatóságnál.

A kérdőív kitöltőinek jelentős része ismer olyan eszközt, amely alkalmas a gyermekek számára káros tartalmak blokkolására, de alig negyedük használja. A jogszabályi előírásnak megfelelően a szolgáltatók honlapjain, emellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Gyermekbarát oldalán is ingyenesen letölthető szűrőszoftverek állnak rendelkezésre a védelem biztosítására, valamint tájékoztatás olvasható a televíziókészülékeken a távirányítóval egyszerűen beállítható gyermekzárakról.