Van értelme a tévében a korhatárkarikáknak?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013-ban egy ritkán vizsgált csoport, a három év alattiak tévézési szokásairól gyűjtött adatokat, legújabban pedig arra volt kíváncsi, hogy a szülők mennyire tartják hasznosnak a korhatár-besorolás rendszerét. Az online kérdőív mintegy mellékesen felhívja a figyelmet a Bűvösvölgy nevű oktatóközpontra is, amelynek célja, hogy tudatos médiafogyasztóvá nevelje a gyerekeket. Van rá esély?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013-ban készített egy felmérést a három év alattiak tévézési szokásairól, természetesen a szülők közlését véve alapul. Akkor 937-en válaszoltak értékelhető módon, többségükben rutinos és tudatos médiafogyasztók, akik gyermekük számára napi egy órában maximalizálják a tévé előtt eltöltött időt. Az eredmény így nem reprezentatív, de azért kirajzol egy tendenciát: a bölcsődés korúak kétharmada rendszeres tévézik, 22 százalékuk pedig napi 1–3 órát tölt a képernyő előtt – amit a válaszadók 69 százaléka nem tart soknak.

Ritkán vizsgálják a három év alattiakat

A kutatás azért volt fontos, mert a három év alattiak médiafogyasztását nemigen szokták vizsgálni, a Nielsen közönségmérése is csak a négy év felettieket számítja be a teljes lakosságból kinyert adatokba. A talán legfontosabb tényezőt, vagyis, hogy a kicsik milyen tartalmakat néznek, nehéz mérni, hiszen nagyjából a háztartások felében csak a háttérben megy a tévé, sok szülő pedig – aggodalma ellenére – engedi, hogy a gyerek önállóan, szülői felügyelet nélkül tévézzen. Erről itt egy ábra:

Milyen gyakran fordul elő, hogy 3 éven aluli gyermeke(i) szülői felügyelet nélkül nézi(k) a tévét? Forrás: NMHH

A szülők fele egyébként leginkább a műsorszám műfaja alapján választ tévéműsort, 40 százaléka pedig a gyerekre bízza a választást, mondhatjuk tehát, hogy viszonylag gyenge a szülői kontroll. A szülők gyermekeik kedvenc tévécsatornájaként az M2-t nevezték meg, ezt követte a Minimax és a JimJam, miközben a két nagy kereskedelmi csatorna nem igazán volt népszerű.

Piktogramokkal segítenék a szülőket

A felmérés szerint a leginkább ártalmas tartalomtípusnak az erőszakos jeleneteket tartották, míg a trágárságról, a szexualitás ábrázolásáról és a félelemkeltő képsorokról jobban megoszlottak a vélemények. Legkevésbé a kiközösítést és a reklámokat találták károsnak a felsoroltak közül. A szülők háromnegyede emellett hasznosnak tartaná, ha a korhatári kategóriák mellett a káros tartalom típusát ábrázoló piktogramokkal is jelölnék az érintett műsorokat.

Az új kutatásban résztvevők értékelték a korhatár-besorolást

A korhatár-besorolás rendszeréről az NMHH újabb, februárban lezárult kutatása gyűjtött bővebb adatokat. Ennek részletes eredményei még nem publikusak, az NMHH kommunikációs igazgatóságától azonban megtudtuk, hogy a szervezet ezúttal 1105 kérdőívet dolgozott fel, a válaszadók 53 százaléka gyermekes, 47 százaléka gyermektelen volt.

A szülők az erőszakos képsorokat tartják a legkárosabbnak Forrás: FOX

„Az eredmények kiértékelése alapján a kitöltők többsége egyetért a jelenlegi korhatár-besorolásokkal, elismeri a klasszifikációk preventív jellegét, de azt is látja, hogy önmagában ez a módszer nem elégséges, elengedhetetlen a szülői szerepvállalás és a tudatos tartalomválasztás. A korábbi kutatás eredményei azt erősítették meg, hogy a három év alattiak médiafogyasztása sem elhanyagolható. A hatóság továbbra is rendszeresen vizsgálja a gyermekek körében legnépszerűbb magyar nyelvű televíziós programokat, illetve szorgalmazza a gyermekbarát piktogram használatát, mely elsősorban a legkisebbeknek szánt műsorok védjegye” – összegezte a kutatást a kommunikációs igazgatóság.

Bűvösvölgy a Hűvösvölgyben

Az online kérdőív megemlíti a Bűvösvölgy nevű oktatóközpontot is, amelynek célja, hogy tudatos médiafogyasztásra nevelje a gyerekeket, „a most felnövekvő generációnak útmutatást adjon a globalizált virtuális térben való eligazodáshoz”. A központ ötlete 2011-ben született meg az NMHH-nál, de a Bűvösvölgy csak 2014. május 15-én nyitotta meg a kapuit – az év hátralévő részében több mint háromezer tanuló vett részt a programban. Az online felmérés kitöltőinek egyötöde hallott már a Bűvösvölgyről, 69 százalék jó kezdeményezésnek tartja, a visszajelzések alapvetően pozitívak.

Újságot írhatnak, híradózhatnak a gyerekek

Az NMHH hat téma köré szervezi a foglalkozásokat: „A sajtóstúdióban a gyerekek megszerkeszthetik saját magazinjukat, megtanulják, mi a hírérték. A híradóteremben megismerkednek a greenbox technikával és a hírolvasás, az időjárás-jelentés kulisszatitkaival. A reklámblokkban a Bűvösvölgy saját márkája, a Csoda-termékcsalád népszerűsítésén keresztül sajátítják el a hatástechnikákat” – tudtuk meg a kommunikációs igazgatóságtól.

A Bűvösvölgyben együtt tanulhatnak a gyerekek Forrás: NMHH/Bűvösvölgy

„A rádiós szekcióban egy profi hangstúdiót próbálhatnak ki, és a filmek szinkronizálásának rejtelmeibe is belekóstolhatnak. Az internetes foglalkozáson stratégiai játékok, kvízek mutatják meg, hogy lehet tudatosan és biztonságosan használni a világhálót, illetve az okostelefont és a tabletet anélkül, hogy személyes adataikat meggondolatlanul kiszolgáltatnák” – összegezte a kurzusok lényegét a kommunikációs igazgatóság. A médiaértés-oktató központba az ország bármely pontjáról regisztrálhatják osztályukat a pedagógusok, a gyerekek így csoportosan tanulhatnak a médiáról.