A Csak színház és más semmi új karakterekkel bővül, többek közt egy divattervező is feltűnik, akit Tenki Réka alakít. Lovas Rozi az ő asszisztensét játssza, sok közös jelenetet forgattak együtt. "Korábban nem dolgoztunk együtt, de ismertük egymást, nem volt nehéz összeszokni. Egy kis huncutság és játékosság az, ami eléggé hasonlít bennünk, folyamatosan ugrattuk egymást, viccelődtünk" – mesélte az Origónak.
Mint mondta, a kapcsolatok szorossá válnak a színészek között a forgatások alatt, és bár a minőség volt az első, a lazaság az egész stábot jellemezte. Volt olyan szakasz, mikor az RTL Klub sorozatával párhuzamosan forgatott, de mindig ügyelt rá, hogy ne menjen a munka rovására a két megbízás.
"Bár mindkettő vígjáték, és a humorra is hajaz, teljesen másfajta humor, másfajta közeg és másfajta műfaj jellemzi. Itthon még keveset kísérletezünk a különféle műfajokkal, az, ami komoly, vagy annak akar látszani, másféle figyelmet kelt.
Egy vígjáték nagyon necces téma, mert eleve a humorhoz, mindenféle művészeti téren, nagyon nehéz hozzányúlni.
Egyrészt mert annyira sokszínű, másrészt meg nemcsak a színészen és a forgatókönyvön, hanem a vágáson, a ritmuson, a zenén is múlik, hogy átjön-e a nézőnek."
"A mi kis falunk semmi komolyabb lélektani dologba nem akar belemenni, a különleges karakterek és a helyzetkomikum viszi, de a Csak színház és más semmi árnyaltabb képet ad, a szereplők közti történések, a dráma, a lelki világ is teret kap. Ez egy réteghumor, intellektuálisabb humor, ami elég egyedi" – mondta.
Munka közben nem foglalkozik azzal, hogy pihenni is kellene, nem volt kérdés számára, hogy igent mondjon a folytatásra. "Közben az ember nem is gondolkodik ezen, azt kell bírni, ami van. Minden munkámat próbálom a legjobb lelkiismerettel és a legnagyobb odaadással végezni, és akkor az ember nem gondolkodik azon, hogy esetleg pihenni is kellene. Arra megpróbálok odafigyelni, hogy ne menjen a munka rovására a sok átfedés, ezzel még nem volt probléma."
Az MTVA sorozata egy színház falain belül játszódik, a főbb karakterek színészek és színházi szakemberek, de nem teljesen úgy mutatja be ezt a közeget, mint amilyen a valóságban. "Egyfajta sűrítésnek mondanám, de a forgatókönyv nem is akar dokumentarista hűséggel ragaszkodni a színházi valósághoz. Az izgalmat az emberek közti drámák adják, és ez a nézők számára érdekesebb is. Létező és valós dolgokon alapul, de ahhoz, hogy ez érdekesebb legyen, sarkítva van egy-két dolog."
Karaktere sokat változott a második évadra, de alapvetően ugyanaz az egyszerű, kedves és naiv lány maradt. "Sokkal nyitottabb ember lett belőle, két lábon áll a földön, ami annak köszönhető, hogy sok olyan esemény történt az életében, ami formálta.
Rájött, hogy maga is tud felelősséget vállalni a dolgaiért,
és egyértelműen kiderült számára, hogy van köze ehhez a színházas világhoz, ebben szeretne részt venni. Jellemében sokat nem változik, érzékenysége és visszahúzódó természete ugyanúgy megvan, de jobban tudja már képviselni saját magát a nagyvilágban. Nyilván hatással vannak rá a körülötte zajlódó dolgok, konfrontálódik az emberekkel, de egyre jobban fel tudja venni a lépést a világgal."