Weisz Fanni a Szavak című színdarab végén jelel el egy monológot, melyben sok kérdésre választ ad, az utóbbi időben ugyanis arról szóltak a hírek, hogy nincs túl jó kapcsolata édesanyjával a párja miatt.
"Anya! Én mindent neked köszönhetek. Mindenekelőtt azt, hogy élek, hogy felneveltél, hogy támogattál. Biztos vagyok benne, hogy ez nem volt egyszerű egy fogyatékos lánnyal. De tudod, volt egy pillanat az életemben, amikor döntenem kellett. Arról, hogy megmaradok-e egy betegnek, aki mindig, mindenben támogatásra szorul, vagy megpróbálok normális fiatal nőként önálló életet élni. Igen, azzal, akit szeretek. És én döntöttem, anya. Az utóbbit választottam. Akkor is, ha ez neked vagy bizonyos embereknek nem mindig tetszik. Ne haragudj! Persze nincs kizárva, hogy megbotlok, vagy akár el is esek ezen az úton. De akkor az az én felelősségem lesz, nem pedig a siketségemé. Remélem, egyszer elfogadod ezt. Nagyon szeretlek" - idézte a monológot a Blikk.