Agyszerkezeti elváltozások okozzák a migrént?<br/>

Londoni ideggyógyászok legújabb kutatásai azt támasztják alá, hogy kimutatható agyszerkezeti elváltozások állnak a gyötrő fejfájás hátterében.

Ma sem tudni pontosan, mi okozza a migrént. Londoni ideggyógyászok legújabb kutatásai azt támasztják alá, hogy nem pusztán az agy működésének zavara, hanem kimutatható agyszerkezeti elváltozások állnak a gyötrő fejfájás hátterében. Mégpedig olyan csekély elváltozások, amelyek csakis a legújabb, hajszálpontos leképezési eljárásokkal mutathatók ki.
A londoni Neurológiai Intézetben Peter Goadsby professzor és munkatársai a vizsgálatok során megállapították, hogy az agy szürkeállományának sűrűsége a migrénben szenvedő, illetőleg attól mentes önkéntesekben észrevehetően különböző. Ráadásul ezek a különbségek nemcsak akkor voltak kimutathatók, amikor a betegeket éppen fejfájás gyötörte, hanem panaszmentes állapotban is, ami arra mutat, hogy ez a szerkezeti elváltozás állandó. A szürkeállomány sűrűségének megváltozása leginkább a köztiagybeli hipotalamuszban figyelhető meg: az agynak ez a területe az agy működését célzó vizsgálatok szerint migrénes állapotban különösen aktívvá válik. Mint azt Goadsby professzor elmondta, az agy működésében és szerkezetében megfigyelhető változások közti korreláció valóban meggyőző.
A professzor úgy véli, a felfedezés alapján közelebb juthatnak az újra és újra visszatérő migrénes rohamok ismétlődési ritmusának magyarázatához is. A hipotalamusz ugyanis az agynak az a területe, amely az emberi test 24 órás (cirkadián) ritmusát is szabályozza. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az időről időre visszatérő görcsös fejfájások az agy ugyanezen területéhez kapcsolódnak.

(ÉT)