Lángoló műhold bolygónk légkörében<br/>

Vasárnap a NASA megsemmisítette egyik legnagyobb tudományos műholdját, a Compton Gamma Obszervatóriumot. A 17 tonnás szerkezet el nem égett maradványai a Csendes-óceánba csapódtak.

Mint egy korábbi cikkben már olvashatták, a Compton Gamma Ray Observatory (CGRO) nevű, Föld körül keringő gamma-műhold három helyzetbeállító szerkezetéből (giroszkópjából) egy felmondta a szolgálatot. Amennyiben még egy tönkremegy, akkor a szerkezet biztonságos deorbitálása (Föld körüli pályáról való lehozása) nem lett volna lehetséges. Azt pedig a NASA nem akarta megkockáztatni, hogy lakott területre zuhanjon, amennyiben irányíthatatlanná válik. Március 23-án hivatalosan is bejelentették, hogy a nyár elején deorbitálják a műholdat, a Csendes-óceánba irányítva.

A műhold pusztulása június 4-én reggel, közép-európai nyári időszámítás szerint 8 órakor vette kezdetét, amikor belépett a légkör sűrűbb tartományaiba. A deorbitálást a korábbi napokban több pályamódosítás előzte meg, fokozatosan csökkentve a szerkezet keringési magasságát. Az irányítóközponttal 8 óra 10 perckor szakadt meg a kapcsolat, amikorra a műhold a súrlódás miatt már felforrósodott, és megkezdődött széthullása. Először a napelemek és egyéb kiálló alkatrészek szakadtak le, majd a hőmérséklet emelkedésével kezdetét vette a törzs megolvadása és szétesése.

A becslések szerint a 17 tonnás össztömegből mintegy 6 tonnányi anyag – főleg a szívósabb titániumötvözetek – élhették túl a légkörben való megsemmisülést, s az előre tervezett vonal mentén, Hawaiitól délkeletre záporoztak a Csendes-óceánba, nem érintve lakott területeket. Az amerikai légierő gépei 8 óra 19 perckor észlelték az első lángoló darabok becsapódását, amellyel lezárult a gammacsillagászat aranykora.

Az Univerzumot a gamma-tartományban vizsgáló szerkezet a légkörön kívüli csillagászat egyik legértékesebb műholdja volt, egyike a NASA nagy obszervatóriumainak. 1991-ben kezdte meg munkáját, a gammasugárzást kibocsátó égi források és gammakitörések feltérképezését. Eredetileg 2-5 évre tervezték küldetését, de napjainkig remekül működött.

A műhold igazi áttörést hozott a gammacsillagászatban: több mint 400 gammaforrást észlelt (megtízszerezve az ismert források számát), s 2500 gammakitörést rögzített (korábban csak 300-at észleltek). Főleg ez utóbbi teljesítménye jelentős, mivel ezekből derült ki, hogy a csillagászat egyik legnagyobb rejtélyének számító gammakitörések igen gyakori jelenségek, égbolton való eloszlásuk egyenletes, s legtöbbjük valószínűleg igen nagy távolságokban játszódik le.

A gammacsillagászat tehát a következő néhány évben veszít fejlődésének lendületéből, mivel a fejlesztés alatt álló obszervatóriumok közül a Swift csak 2003-ban, a CGRO-nál 50-szer érzékenyebb GLAST (Gamma-ray Large Area Space Telescope) pedig csak 2005-ben kerül Föld körüli pályára.

S. T.

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag a Spaceflight Now honlapján. A műhold deorbitálásának animációja (NASA TV - 439k, 1min 12sec QuickTime file). A CGRO egyik hivatalos honlapja. Rövid magyar nyelvű háttéranyag és linkgyűjtemény a témában.

Korábban:

2000. március 27. A NASA március 23-án eldöntötte, hogy a Csendes-óceán hullámsírjába "temeti" legnagyobb asztrofizikai műholdját, a Compton Gamma Obszervatóriumot.