A Red Rover Goes To Mars misszióban veszek részt. Eddigi feladatom volt leszállóhelyet keresni egy majdani mintahozó szondának a Mars felszínén.
Ezt határozott célok kijelölésével vittem véghez. Fő célnak a mai és az egykori élet nyomainak kutatását jelöltem ki. Ez mind a mai napig a Mars-kutatás legfontosabb és a legtöbbek számára legérdekesebb kérdése, amire eddig még nem tudtunk egyértelmű válasszal szolgálni. Abban biztosak lehetünk, ha kiderülne, hogy valaha, esetleg manapság is élet van a vörös bolygón, az radikálisan megváltoztatná az emberek világnézetét és mentalitását.
Ám kijelölt területemen nem csak az élet kutatására nyílik lehetőség, hanem nagyszerű alkalmat kínál a Mars geológiai múltjának és klímájának feltárására is.
Bolygószomszédunk e területén nagy mennyiségben fordul elő hematit (vörösvasérc). Ezen érc képződéséhez hőre és vízre van szükség. Tehát ezen a területen a két feltételnek együtt kellett fennállnia.
A Földön ilyen körülmények közt hemzsegő életet találunk. Ezen kívül egykori vízre utaló jel az is, hogy kétféle korú becsapódásos kráter található ezen a területen: idős és fiatal. A középkorúak hiányoznak. Tehát, azon meteorok érkezésének idejében kellett lennie vízborításnak, amik ezeket a nyomokat okozhatták volna. Ez természetesen még nem egyenes bizonyítéka annak, hogy ott mindenképpen ki kellett alakulnia az életnek, de ilyen szempontból egy nagyon esélyes területtel állunk szemben.
Találhatunk például fosszíliákat. A kihalt élőlények maradványai árulkodhatnak valamiféle eseményről a Mars történetében, melynek következménye az ő kihalásuk is. Egy ilyen esemény a Földön is bekövetkezhet, de ha felkészülten várjuk, talán elkerülhetjük a marsi élőlények sorsát. A fosszíliák pontosabb képet adhatnak arról, hogy mit, hol és hogyan kell keresnünk a siker érdekében.
Azt sem tartom kizártnak, hogy baktériumspórákat fedezünk fel néhány mintában, mivel semmi jelét nem találtam hirtelen, radikális környezetváltozásnak a területen. A spórák körül talált mintákból származó információkat felhasználhatjuk a spórák felélesztéséhez. Ha ezt sikerülne megvalósítani, egy valóban élő marsi élőlényt és biológiai folyamatait tudnánk tanulmányozni.
A Mars felszíne teljesen steril az azt érő extrém sugárzás miatt. Ezért az élet nyomait valamennyivel e réteg alatt kell keresnünk.
Lássuk e terület geológiai érdekességeit!
Ha alaposan szemügyre vesszük a területről készült felvételeket, felfedezhetünk rajta fiatalabb, becsapódásos krátereket. Jól látszanak a belőlük kicsapódott anyag körvonalai. Mikor a meteorit becsapódott, tulajdonképpen elvégezte helyettünk a mélyfúrást, nekünk csak mintát kell vennünk, kielemeznünk, és máris rengeteg új információhoz juthatunk a Mars kérgének különböző rétegeit illetően.
A terület egyik részén homokdűnék láthatók. Ezeket a manapság legjellemzőbb felszínformáló erő, a szél alakította ki, illetve hordta ide. Ez azt jelenti, hogy a bolygó felszínének nagy részét ugyanez az anyag borítja. Tehát az ebből vett minták vizsgálata során megismerhetjük a Mars felszínére legjellemzőbb anyagot, annak tulajdonságait és természetét. Ez igen fontos lehet a jövő Mars-missziói véghezvitelében, hiszen meg tudnánk védeni gépeinket a por és a homok pusztító hatásaitól.
Találhatók még itt feltöltődött, idős kráterek. Az általam kiválasztott rész egy idős, erodált kráterben fekszik.
A landolás ezen a területen még egy mai szondának sem okozna túl nagy nehézségeket, mivel a terep legnagyobb része igen sima, egyenletes.
Gaál Bernadett