Tudományos szenzáció: rejtélyes fekete sziklák a Marson<br/>

A Mars kutatásával foglalkozó szakemberek is tudományos szenzációként beszélnek azokról a hatalmas fekete sziklákról, amelyeket a Kaliforniában dolgozó diák tudósok, köztük Bodó Zsófia és Gaál Bernadett fedeztek fel a Marson.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a diákok három célterületet jelöltek ki a vörös bolygó felszínén a Mars Global Surveyor kamerája számára, amelyeknek felvételeit a szonda február 14-én készítette el.

A "szűz kéz szerencsét hoz" esetével kezdi beszámolóját az egyik legismertebb online csillagászati-űrkutatási napilap, a Spaceflight Now a fekete sziklákról, majd arról ír, hogy a diákok felfedezése - ilyen alakzatokat még soha senki nem figyelt meg a Marson - a veterán marskutatókat is alaposan meglepte. Egyelőre senki nem tudja, honnan származnak e hatalmas, több tíz méter átmérőjű kövek, s hogyan kerültek jelenlegi helyükre.

Fotó: Mars Global Surveyor, MOC E01-00878. A terület marsrajzi koordinátái: é.sz. 31,2 fok, ny.h. 289,5 fok. A Nap területet balról világítja meg. A kép felbontása 3,7 méter.

A kép a Mars közepes földrajzi szélességeire eső egyik erőteljesen erodált területén készült. Az érdekesebb alakzatok a dűnék, völgyek és azok a titokzatos fekete sziklák, amelyek mérete 15-25 méter között változik. Nem tudjuk, hogyan kerültek ide ezek a furcsa helyzetű kövek, s ez a példa is arra figyelmeztet bennünket, milyen sok minden vár még felfedezésre a Marson (a diákok eredeti szövege a képhez).

"Nagyon rejtélyes ez a dolog" - mondja Michael Carr (U.S. Geological Survey). "Megnéztem néhány másik képet a terület környékéről, és semmit nem találtam, ami magyarázatot ad jelenlétükre. Ezek hatalmas görgetegek. A környéken semmi jele olyan kőzetkibúvásnak, ahonnét letöredezhettek volna."

Michael Malin (Malin Space Science Systems), a Mars felszíni kutatásának vezető szakembere, aki egyébként személyesen segítette a diákok kaliforniai munkáját, elmondta: a sziklák jellege és előfordulási helye szokatlan, ugyanakkor alakjuk és eloszlásuk - a lejtőviszonyok figyelembevételével - arra utal, hogy egy nagy görgeteg eróziójából, széttöredezéséből származhatnak. Malin szerint az igazi rejtély az, hogy a lejtő többi része miért mentes az ilyen szikláktól.

A diákok által lefényképezett terület (fehér téglalap) tágabb környezete (115x115 km; a felbontás 240 méter/pixel)

Az előkészületekről, a szakmai felkészülésről és a kaliforniai út történéseiről részletesen olvashattak az [origo] dossziéjában, kiküldött tudósítónknak, Sik András geográfus szakos hallgatónak köszönhetően. Detti és Zsófi szubjektív élménybeszámolója február 26-án (hétfőn) lesz olvasható rovatunkban, s ezen a napon az [origo] társalgójának vendégeként is köszönthetjük őket, 14 órától.

S. T.

Ajánló:

Több mint tízezer jelentkezőből választotta ki a Planetary Society és a NASA azt a kilencet, akik közé két magyar pályázó is bekerült. Bodó Zsófia és Gaál Bernadett 2001 február 11-én a Mars aktív kutatásába is bekapcsolódott. Az előkészületeket, a kaliforniai munkát és az eredményeket dossziénkban kísérheti figyelemmel. Az egyik legismertebb online csillagászati-űrkutatási napilap, a Spaceflight Now cikke a fekete sziklákról.

Korábban:

2001. február 16. Völgyek, homokdűnék, rétegek, hatalmas sziklák: a Mars Global Surveyor kamerája lefényképezte azokat a területeket, amelyet a Kaliforniában dolgozó kilenc diák tudós, köztük Bodó Zsófia és Gaál Bernadett közösen választott ki. Először az űrkutatás történetében polgári személyek irányítottak egy űrszondát.