Agyunk "vonzódik" az ismerős arcokhoz

Amerikai kutatók szerint egy "arcfelismerő" agyi központ fokozott aktivitása felelős azért, hogy sokkal könnyebben ismerjük fel és különböztetjük meg a saját rasszunkhoz tartozó arcokat.

Gyakran előfordul, hogy ázsiai vagy afrikai arcokat nehezebben azonosítunk vagy különböztetünk meg, míg honfitársaink fizimiskájára különösebb nehézség nélkül emlékezünk.

Amerikai agykutatók szerint a jelenség hátterében agyunk egy olyan területének fokozott működése áll, mely az arc-megkülönböztetésért "szakértői szinten" felelős. Az agyi aktivitást leképező vizsgálattal a tudomány történetében először került sor arra, hogy egy társadalmi csoportnak a viselkedésre gyakorolt hatását az agy egyik központjának működésével sikerült magyarázni.

"Arra az agyi régióra tapintottunk rá, ahol a rasszok kérdése idegi szinten merül fel " - nyilatkozta a Stanfordi Egyetem tanára, Jennifer Ederhardt. Munkatársaival afrikai, illetve európai származású amerikaiakat kértek fel arra, hogy különböző rasszokba tartozó emberek fényképeit tanulmányozzák. A kutatók eközben rögzítették az agy övtekervény (gyrus cinguli) nevű területén lévő arcfelismerő központ (fusiform face area, FFA) aktivitását. Az FFA mindkét csoport esetében akkor volt aktívabb, amikor a saját rasszukhoz tartozó arcok portréit vizsgálták.

"Az FFA erősebben reagál arcokra, mint tárgyakra" - állítja Isabel Gauthier, a tennessee-i Vanderbilt Egyetem kutatója. De mint nemrégiben közzétett tanulmányukban kimutatták, az "autóőrültek" és a madarászok ugyanazt az agyterületet használják, mint amelyikre az arcfelismerésben mindannyian támaszkodunk. A kutatók vélekedése szerint nincs semmi különös az arcokban - egyszerűen arról van szó, hogy az FFA a vizuális ingerek "szakértői" feldolgozásának helyszíne.

Az agyi információfeldolgozás másképpen kezd működni, amikor valamilyen témában otthonosak, szakértők lettünk. Egy amatőr csak nehézségek árán képes egy autó márkáját felismerni, ha a karosszéria egy kicsit is változott - míg a kezdők a kép egyes részeit vizsgálják, a szakértő az egészre tekint.

A saját rasszba tartozó arcok felismerése "szakértői" terület, mivel a legtöbb ember elsősorban ilyen arcokkal találkozik nap mint nap. A kutatók a következőkben gyerekekkel terveznek hasonló vizsgálatokat, hogy meghatározhassák, milyen életkorban válunk az arcfelismerés mestereivé.

Elizabeth Phelps, a New York Egyetem társadalompszichológusa szerint a társadalmi érintkezés hátterében működő agyi tevékenység rendkívüli érdeklődésre tarthat számot. "Egyszerre társadalmi és idegi természetű jelenséggel állunk szemben. Ez egy lenyűgöző terület, ahol a közeljövőben igazi áttörésre számíthatunk."

[origo]