Szén-dioxid tároló a tenger mélyén

A Norvég-tenger biztonságosan tárolhatná az üvegházhatást okozó gázt.

Bergeni kutatók egy nagyszabású demonstrációs program elindítását indítványozzák, aminek keretében a partközeli olaj és gázmezőkről származó szén-dioxidot közvetlenül juttatnák a Norvég-tenger mély vizeibe. Számítógépes modelleken alapuló elméleti következtetéseik szerint ugyanis az Atlanti-óceánnal összeköttetésben lévő Norvég-tenger képes lenne ennek az üvegházhatást keltő gáznak a biztonságos, hosszú távú tárolására. A kitermeléskor felszínre jutó gáz egyébként a légkörbe kerülne, további hozzájárulást adva a globális felmelegedéshez.

Javaslatuk azon alapul, hogy bár az óceánok részt vesznek a szén-dioxid megkötésében, de akár 1000 évre is szükség lehet ahhoz, hogy az így elnyelt gáz a keveredési folyamatok révén a mélyebb rétegekben jusson. A kutatók szerint a szén-dioxid céltudatos tengervízbe juttatása a természetes folyamatok felgyorsításának tekinthető.

A modell megadja, hogy a kibocsátási mélység függvényében a szén-dioxidnak mekkora része éri el a felszínt és kerül ki a légkörbe. A hosszú távú tároláshoz legalább 600 m kibocsátási mélységre van szükség. 950 m-es kibocsátási mélység esetén a szén-dioxid gyakorlatilag nem kerül ki a légkörbe, mert a szén-dioxiddal dúsított víz ekkor már nem keveredik az óceán felsőbb rétegeivel. A normális áramlásokat követve megállapították, hogy ez a szén-dioxid-dús víz Norvég-tengerből az Atlanti-óceán északi részének alsóbb rétegeibe kerül, és itt évszázadokon keresztül elszigetelve marad a légkörtől. Eltekintve a mélytengeri szervezetekre gyakorolt lehetséges hatásoktól, a kutatók szerint a szén-dioxid elnyeletése gazdaságilag járható út lehet. A technológia már jelenleg is rendelkezésre áll, és a terv végrehajtásának költsége alacsonyabb, mint a norvég kormányzat által az olaj és gázmezők szén-dioxid-kibocsátása miatt kivetett adó.