![]() |
Az Ősrobbanás pillanata (fantáziarajz) és a később kialakult távoli galaxisok képe (Hubble-űrtávcső) |
Seth Lloyd, a Cambridge-ben működő Massachusetts Technológiai Intézet fizikusa különös megközelítési móddal vizsgálja a körülöttünk lévő Kozmosz tartalmát. Arra kíváncsi, hogy mekkora lehet az Univerzum információtartalma, illetve, hogy a rendszer hány darab "számítást végzett el" kialakulása, az Ősrobbanás óta.
Lloyd értelmezés szerint minden változás, bármilyen apró folyamat felfogható úgy is, mint egy számítás: valamilyen kezdeti állapotból (kiindulási adatok), valamilyen fizikai elv alapján (művelet) létrejött egy másik állapot (végeredmény).
Az Univerzum adat- és műveletmennyiségének leírása talán úgy a legegyszerűbb, ha elképzelünk egy hiper-szuper számítógépet, amely modellezi a Világegyetem összes folyamatát, a kezdetektől napjainkig. Ehhez Lloyd becslése szerint 10 a 90. hatványon nagyságú memóriára lenne szükség, a központi egységnek pedig 10 a 120. hatványon darab műveletet kellene elvégeznie. A rendkívüli komputer megvalósításának azonban komoly nehézsége lenne, a becslések szerint ugyanis alig lehet több elemi részecske a teljes Univerzumban, mint 10 a 80. hatványon darab.
Egyesek szerint eltúlzott dolog egy óriási számítógéphez hasonlítani a Világegyetemet, ám Lloyd hatásosan érvel. Egyrészt azzal, hogy Newton korában gigantikus óramű volt a Kozmosz leggyakrabban alkalmazott analógiája, továbbá azzal, hogy korunkban szinte mindent, még az élet rejtélyes jelenségét is információtechnológiai módszerekkel próbálják megérteni. Miért pont az Univerzum lenne kivétel?
![]() |
Az egykori ENIAC és egy szuperszámítógép napjainkban |
Ezek után a nagy kérdés az, hogy tulajdonképpen mit is számol hosszú évmilliárdok óta az Univerzum elektronjai, protonjai, neutronjai, fotonjai és egyéb részecskéi mozgatása, illetve egymással történő ütköztetése formájában?
A válasz kissé elvont, de Lloyd szerint azt mondhatjuk, hogy a számítógép-univerzum saját dinamikus evolúciós folyamatát számítja pillanatról pillanatra, másként azt próbálja kiszámolni, hogy hová fejlődik állandó változása során. Ez rendkívül különleges, mivel abban a pillanatban, hogy megvan a számítás eredménye (megtörtént a részecskék reakciója), a "kiszámított" állapot be is következik.
Ajánlat:
Nagy teljesítményű számítógépek felhasználása a meteorológiában
Douglas Adams világhírű sci-fi regény-sorozata, a Galaxis Útikalauz Stopposoknak
Seth Lloyd részletes, angol nyelvű cikke
Korábban az [origo]-ban:
Az Univerzum utolsó tizenegy kérdése
2002.05.14. Világegyetemünk titkainak kulcsa a fizikusok és a csillagászok kezében van - ez lehetne az összegzése az Egyesült Államok Akadémiai Kutatótanácsa (National Research Council) által készített beszámolónak. A megfogalmazott 11 kérdés a kvarkok vizsgálatát kapcsolja össze a kozmosz kutatásával.
ELTE: a Világegyetem eredetének kutatása
2001.12.05. Az Univerzum keletkezésével, közismert nevén a "Nagy Bummal" kapcsolatos elméleti fizikai kutatásaikat számítógépes környezetben, 128 db Intel Pentium 4 processzorral hajtott PC fürtözésével összeállított szuperszámítógép segítségével végzik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói - Csikor Ferenc és Fodor Zoltán professzorok, Katz Sándor tanársegéd és számos diákjuk.