A szóban forgó állat maradványa (Jennyfer Clack, University Museum of Zoology) |
A szerencsés egyed körülbelül 345 millió évvel ezelőtt élt, a mai Skócia területén. Ez a fosszilis csontváz a jelenleg ismert legidősebb lelet, amely a csontok alapján már a szárazföldön is tudott mozogni. A szenzációs ősmaradvány jól illusztrálja, hogyan zajlott le az átmenet a kizárólag vízi életmódot folytató állatokból olyan élőlények felé, amelyek már ki tudtak járni a tengerpartra élelmet szerezni. Ez volt az első gyaloglásra alkalmas láb. Korábban előkerültek már régebbi lábmaradványok is, azok viszont kizárólag evezőlábak voltak, amelyek a vízben való úszkálást segítették elő.
A ritka lelet nem egy új ásatás során került elő, elég volt kihúzni egy múzeumi fiókot. A példányt még 1971-ben találták a Dumbarton nevű helységtől északra előbukkanó mészkőrétegekben. Azóta a Glasgowban lévő Hunterian Museum gyűjteményében volt, és azt gondolták róla, hogy egy hal maradványa. Csak a közelmúltban preparálták ki a finom csontokat a beágyazó kőzetből, és ekkor bukkantak elő teljesen váratlanul a lábak. Az egyik hátsó végtaghoz kapcsolódva egy majdnem teljes láb található, öt ujjal.
A maradvány a Pederpes finneyae nevet kapta. A rekonstrukciók szerint a Pederpes rövid lábú, nagyfejű ragadozó lehetett. A körülbelül 1 méter hosszú állat úgy nézhetett ki, mint egy esetlenül mozgó krokodil. A csontváz felépítése alapján valószínűleg lomhán csúszkált a lakóhelyéül szolgáló mocsaras vidéken.
Mocsárerdő a devon és karbon időszak határán. Az állat ehhez hasonló környezetben élhetett (Ralph E. Taggart, Michigan State University) |
A skóciai lelet jelentősége abban van, hogy kitölti a hézagot e két csoport között, mind az idő, mind a csontváz szerkezete tekintetében. A Pederpes minden valószínűség szerint ideje egy részét a vízben, másik részét pedig a szárazföldön töltötte. A skóciai ősmaradvány eltűntetett egy hatalmas, közel 20 millió éves hézagot a fosszilis anyagban. Újabb hiányzó láncszem került tehát elő, a paleontológusok nagy örömére.
Dulai Alfréd
Korábban az [origo]-ban:
Rejtélyes
korai ősmaradvány
2002. július 2. A kutatók a Namíbiában
talált prekambriumi lelet alapján a kifinomult
földi élet legkorábbi pillanataiba nyerhetnek
bepillantást.
A világ
legősibb kövülete
2002. március 8. Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy
egy most bemutatott lelet az eddig ismert legősibb
ősmaradvány, vagy csupán szennyeződés a
kőzetben.
Ajánlat:
Getting a foot-hold on dry land
Angol nyelvű beszámoló a Hunterian Museum
honlapján.