Az önzés diadaláról beszélnek Johannesburgban

A politikusok többsége sikeresnek, a civilek viszont kudarcnak minősítik a szerdán véget ért johannesburgi Föld-csúcsot. A tíznapos fórum eredményeként a legfontosabb gazdasági, szociális és környezetvédelmi problémák megoldását célul kitűző, viszont kevés konkrétumot tartalmazó akcióterv született. 

Az akcióterv legfontosabb pontjai (folyt.)

JÓ KORMÁNYZÁS: A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba szabadna eljuttatni, amelyekben a demokratikus intézmé- nyek már muködnek, és a korrupció vissza-szorulóban van. ENERGIA:2005-ig stratégiai terveket dol- goznak ki az energia- és nyersanyagforrások megőrzéséről a jövő nemzedékeknek. Nem sikerült ugyanakkor konkrét célkituzésekben megállapodni a meg- újítható energiaforrások részarányának növelé-sével kapcsolatban.

A fontos, meghatározó döntések azonban nem itt, hanem a Föld-csúcsot kísérő különféle informális tárgyalásokon születtek. A színfalak mögött gyakran hajnalig tartottak az alkuk. A nem hivatalos egyeztetések az úgynevezett bécsi tárgyalási formátum szabályai szerint zajlottak: nem nemzeti küldöttségek, hanem az érdekazonosság alapján szerveződő tárgyalócsoportok vitáztak egymással.

Az Európai Unió, a fejlődő országok és a leggazdagabb tengerentúli államok egy-egy szóvivőt, koordinátort választva próbálták közös érdekeiket érvényre juttatni a döntés-előkészítő háttértárgyalásokon. Magyarország egy Central Group nevű, az EU-ba törekvő 13 országot egyesítő csoportban képviseltette magát. A 13-ak folyamatosan egyeztettek az uniós küldöttekkel.