240 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti triász időszak kezdetén már a hüllők uralták a Földet, köztük a dinoszauruszok közvetlen őseinek képviselőivel. Amerikai kutatók megpróbáltak előállítani egy olyan fehérjemolekulát, amely ezekben az állatokban létezhetett. Thomas Sakmar (Rockefeller University) és kollégái számítógépes program segítségével próbálták meghatározni egy korai dinoszaurusz egyik génjének szekvenciáját (azaz a gén alkotóelemeinek sorrendjét).
Ennek alapján szintetizálták meg azt a fehérjét, amelyet a gén kódolt - az eredmény egy olyan molekula lett, amely festékanyag-tartalmánál fogva a dinoszauruszok látásában játszott szerepet. Egy ősi, rodopszinhoz hasonló molekuláról van szó, amely rossz fényviszonyok mellett is lehetővé tette az állatok aktív életmódját.
Számos tudós foglalkozik ősi genetikai szekvenciák meghatározásával, ám ez az első eset, hogy a gén alapján elkészítették a génterméket is - amely ráadásul működőképes volt. A gén szekvenciáját egyébként a mai alligátorok, madarak, békák és halak rodopszin-molekuláinak vizsgálatára alapozva határozták meg.
A gén (illetve a fehérje) egykor egy Archoszaurusz "tulajdona" lehetett. A fehérje arra utal, hogy ezek az állatok jobban alkalmazkodtak az éjjeli életmódhoz, mint azt eddig feltételezték.
Az eredmény igazi jelentősége az, hogy ismét bebizonyosodott: a molekuláris biológia olyan információkat képes nyújtani kihalt élőlényekről, amelyek az ősmaradványok hagyományos vizsgálatából soha nem derülhetne ki.
A 250 millió éve, a földtörténeti óidő perm időszakának végén megjelent Archoszauruszok lehettek a dinoszauruszok közvetlen ősei.
A kutatók részletes beszámolója a Molecular Biology and Evolution c. szaklapban jelent meg.