A 128 millió éves koponya Kína ÉK-i területén, Liaoning provinciában került elő, amely már eddig is a dinoszauruszok kincsesbányájának bizonyult. Az Incisivosaurus gauthieri névre keresztelt állat a legidősebb ismert Oviraptosaurida maradvány. Ez a lelet szolgáltatta az első bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ebbe a csoportba növényevők is tartoztak.
Az Oviraptosauridák a kora-krétában fejlődtek ki (144-127 millió évvel ezelőtt) és a húsevő dinoszauruszokként ismert Theropodák közé tartoznak. Mostanáig főleg a középső-krétából (127-89 millió évvel ezelőtt) kerültek elő Oviraptosaurida maradványok és már eddig is úgy tekintették őket, mint a Theropoda család bizarr ágát. Fogatlanok voltak, csőrrel és sokszor magas papagájszerű fejjel rendelkeztek, ami eléggé eltér a többi Theropodától.
A 10 cm hosszú Incisivosaurus koponya hosszabb és alacsonyabb, mint a későbbi formák, és jobban hasonlít a hagyományos Theropodákhoz. A körülbelül 1 méter nagyságú Incisivosaurus legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy ennek voltak fogai, ráadásul nem is akármilyenek. Nincs igazi csőre, mivel csak az alsó állkapocs végén fejlődött ki a csőr, felül viszont két óriási, hódszerű metszőfog helyezkedett el, ami mögött kicsi, de hegyes fogak sorakoznak.
Ez egy nagyon komplex és furcsa fogazat. Az ilyen fogak inkább a rágáshoz alkalmazkodtak, nem pedig a hús felszeleteléséhez. A későbbi evolúciójuk során az Oviraptosauridák elveszítették a fogaikat és felül is kialakult a csőr. Ezért aztán a paleontológusokat már régóta izgatta a kérdés, hogy mivel táplálkoztak ezek az állatok. A legelső maradványikat fészkek közelében találták, innen származik a nevük is ("tojástolvaj").
A későbbi leletek azonban bebizonyították, hogy nem lopkodták a tojásokat, hanem ültek rajtuk, hogy kiköltsék őket. Az egyik példány gyomrában egy gyík csontvázat is találtak, ami arra utalt, hogy inkább ragadozók lehettek. A csőrök ellenére eddig azt feltételezték, hogy az Oviraptoridák ragadozók voltak, hiszen a sasok és a héják is egész jól elboldogulnak a hasonló felszereléssel. Az Incisivosaurus fogszerkezete azonban azt mutatja, hogy növényevők is voltak a Theropodák között. Ezek a fogak ugyanis teljesen alkalmatlanok a húsevésre.
Nagyon sok paleontológus támogatja azt az elképzelést, hogy a modern madarak a kis termetű, repülésre képtelen Theropodákból fejlődtek ki 150 millió évvel ezelőtt. A Theropodák és madarak anatómiai jellemzői között több mint 100 közös bélyeget találtak eddig. Ráadásul az elmúlt években számos tollas Theropodát fedeztek fel Kínában.
A Theropodákon belül eddig a Dromaeosauridákat gondolták a madarak legközelebbi rokonának. Néhány újabb tanulmány azonban azt vetette fel, hogy a madarak inkább az Oviraptoridákból fejlődtek ki, amelyek szintén sok madárszerű tulajdonságot mutatnak (például a fogatlan állkapcsok). A korai Oviraptosauridák közé tartozó Incisivosaurusnak azonban nincsenek madárszerű tulajdonságai, annak ellenére, hogy 128 millió évvel ezelőtt élt, amikor már a madarak is kifejlődtek.
Ez azt sugallja, hogy konvergens evolúcióról lehet szó: a két csoport hasonló tulajdonságokat fejlesztett ki egyidejűleg, de egymástól teljesen függetlenül.
Az Incisivosaurust a vulkáni és üledékes kőzetekből álló Yixian Formációban találták. A terület már eddig is rengeteg és nagyon változatos ősmaradvány anyagot szolgáltatott (pl. tollas dinoszauruszok, halak, madarak, rovarok, krokodilok, gyíkok, teknősök, virágok és emlősök).
Az itt talált dinoszauruszok sok tekintetben meg is változtatták a paleontológusok nézeteit az egykori hüllőkről. Korábban úgy becsülték, hogy körülbelül 500 dínó faj élhetett uralkodásuk 150 millió éve során. Liaoning területén azonban néhány év alatt 30 fajt találtak, és mind ugyanabban a szűk időintervallumban élt. Ráadásul rendkívül furcsa és bizarr jószágok kerültek itt elő, ami arra utal, hogy jóval változatosabb csoport lehetett, mint azt eddig képzelték. Az Incisivosaurus egy újabb példája annak, hogy még mindig milyen keveset tudunk róluk.
Dulai Alfréd