Hódít az asztrobiológia Európában

A Grazban megrendezett nagyszabású konferencián az extremofil szervezetek, a Mars, az Europa és a Titan, illetve az exobolygók álltak a Földön kívüli élet utáni kutatás fókuszában.

Az első napon az élet biokémiai alapjairól esett a legtöbb szó, illetve azokról a prebiotikus kémiai folyamatokról, amelyek eredményeként a Földön mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt megjelent az élet. E rejtély megfejtéséhez tudnunk kell, hogy milyen változást idéz elő a komplex szerves molekulákban az igen barátságtalan űrbeli környezet, amely szerencsére már kísérleti úton is tanulmányozható.

Ehhez kapcsolódóan magyar szakemberek (az MTA-SE Biofizikai Kutatócsoportjának tagjai, dr. Rontó Györgyi vezetésével) olyan kutatásokról számoltak be, amelyekben az ultraibolya-sugárzás DNS-molekulákra kifejtett hatását tanulmányozzák, s következő lépésként a Nemzetközi Űrállomáson, valódi űrbeli feltételek mellett is folytatni szeretnék majd vizsgálataikat.

Számos előadás foglalkozott a földi élőlények egy különleges csoportjával, a szélsőséges környezeti feltételeket kedvelő extremofil élőlényekkel. Leginkább ezekről vagy ezekhez hasonló mikroorganizmusokról feltételezhető, hogy képesek a Naprendszer más égitestein való túlélésre, ahol a környezeti feltételek nem annyira kedvezőek, mint jelenleg saját bolygónkon. Éppen ezért az általában a speciális jellegeket mutató archaeabaktériumok közé sorolható extremofil élőlények vizsgálata szorosan összefügg az élet földi kialakulásának kérdésével.

Nem zárható ki, hogy ilyen szervezetek a Marson is képesek életben maradni, sőt meteoritok belsejében átkelni egyik bolygóról a másikra. Különösen érdekes volt az az előadás, amelyben mesterséges meteorit-kísérletek eredményeiről számoltak be a szakemberek, s bebizonyították, hogy egyszerű baktériumok valóban képesek életben maradni a légköri zuhanás során felhevült kőzetek belsejében (alátámasztva az élet égitestek közötti vándorlását feltételező pánspermia-elmélet lehetőségét).