A már valóban kihalt fajok - mint például az erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus), más nevén tasmán tigris - klónozása a bantengénél jóval nehezebb feladatnak bizonyulhat. Nemrégiben a sydneyi Ausztráliai Múzeum raktárában ráakadtak egy üveg spirituszban őrzött erszényes farkas kölyökre. Az egyed olyan jó állapotban maradt meg, hogy Michael Archer professzor, a múzeum igazgatója vezetésével most az állat DNS-ének felhasználásával klónozni szeretnék a kihalt fajt. Ha a kölyökben találnak ép DNS-t, egy ma élő rokonfaj, az erszényes ördög (Sacrophilus ursinus) petesejtjébe ültetnék be, Dolly klónozásához hasonló eljárással.
A "Fagyasztott állatkert"
"A San Diego-i Zoológiai Társaság fagyasztott állati szövetekből több mint negyed évszázaddal ezelőtt létrehozta 'Fagyaszott állatkert' nevű génbankját" - magyarázza Oliver Ryder, az állatkert genetikusa. "Akkor még nem igazán volt fogalmunk róla, pontosan hogyan vehetnénk hasznát a lefagyasztott mintáknak, csak azt tudtuk, hogy a veszélyeztetett fajokról minél több információt kell megmentenünk az utókor számára."
Egy faj "föltámasztása" lényegesen több annál, minthogy létrehoznak egy-két egyedet - mutatnak rá a szakemberek. A genetikai sokféleség alapvető feltétel egy faj egészséges állományának fönnmaradásához. Az állatvédők hevesen tiltakoznak az ellen, hogy egyes fajok kipusztulását klónozással próbálják ellensúlyozni. "Amíg a fajokat első helyen veszélyeztető problémákat - az orvvadászatot, élőhelyeik és táplálékuk eltűnését - nem kezeljük, az állatok mesterséges létrehozása nem oldja meg a helyzetet" - nyilatkozta a hír hallatán Jan Vertefeuille, a WWF szóvivője.