Hammurapi táblája
A Kr. e. XVIII. századból való szöveg 282 szakasz-ból álló, akkád nyelvű gyűjtemény, amely a megelőző korok szokás-jogát és az egykorú vagy korábbi ítéleteket foglalta össze. A törvénygyűjte-mény szabályozta az igazságszolgáltatás rend-jét, a peres eljárás me-netét, a bírák köteles-ségeit. A nomád hagyo-mány egyes elemei (pl. "szemet szemért, fogat fogért") is tükröződtek benne. Szankcióként alkalmazta a vagyoni büntetést és a testi fe-nyítést, részletesen sza-bályozta az adósjogot és a földbirtoklási viszonyo-kat. A monogám házas-ságot pártolta, tiltotta a rokonok házasságát.Egyelőre nem világos, hogy a fosztogatók pontosan mekkora kárt okoztak, ám a múzeum képviselői szerint több ezer kiállítási tárgyat loptak el, illetve tettek tönkre azok a betolakodók, akik fegyverrel támadtak az épületet védő kurátorokra.
A múzeum rohamszerű kifosztása rögtön azután megkezdődött, hogy az amerikai csapatok érkezése után összeomlott az iraki hatalom és közrend. A múzeumba talicskákkal betódult fosztogatók válogatás nélkül mindent elvittek, aranycsészéktől halotti maszkokon át ékszerekkel kirakott pazar lírákig, az egykori mezopotámiai kézművesség remekműveiig.
A mai iraki állam és szomszédai helyén jöttek létre a történelem első ismert civilizációi. A régészeti múzeum ötezer éves emlékeknek is otthont adott. Itt állították ki például a föld legősibb nyelvemlékei közt számon tartott uri kőtáblákat, minden idők egyik legelső egyik jogi dokumentumát, Hammurapi törvénykönyvét és számos igen régi, szintén az elsők közé sorolt matematikai szöveget.
A látogatók az ókori sumér és asszír birodalomból származó ötezer éves ékszerek, szobrok és elefántcsonttárgyak mellett azokat a százezer éves (!) kőszerszámokat is megtekinthették, amelyeket Kirkuk közelében tártak fel.
"170 000 ókori emléket loptak el vagy tettek tönkre" - jelentette ki a múzeum igazgatóhelyettese, aki a fosztogatók okozta kárt több milliárd dollárra becsüli. "Az egyetlen jó hír az, hogy a kiállított tárgyak egy részét föld alatti raktárokban tároltuk, illetve korábban máshová szállítottuk.
A múzeum legértékesebb darabjai közé tartozott Hammurapi (Hamurabbi) babiloni király (Kr. e. 1792-1750) egyik törvénytáblája. Hammurapi, az I. babiloni dinasztia hatodik királya egyesítette újra a részekre szakadt Mezopotámiát. Nevéhez fűződik az óbabiloni birodalom virágkora. Az ősi törvénygyűjteményt francia régészek találták meg először 1901-ben egy 2,5 méter magas, zöldesfekete dioritsztélén.