A tiszavirágzás minden évben ez idő tájban veszi kezdetét, s idén is várhatóan 3-4 napig fog tartani. A kérészek kifejlett állapotukban nem több, mint három órát élnek. A ritka természeti jelenségre most a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának alelnöke hívta föl a figyelmet.
A nászrepülés során a hímek a víz felett, a levegőben megtermékenyítik a nőstényeket, majd rövid időn belül elpusztulnak. A párzás után a nőstények a vízbe rakják petéiket, s azok lesüllyednek a fenékre. A közel 45 nap elteltével kikelő lárvák beássák magukat a folyómederbe, s három évnek kell eltelnie, míg a felszínre jönnek, hogy néhány perces, úgynevezett szubimágó állapot után megkezdjék rövid, de annál nyüzsgőbb "felnőtt" életüket.
A vízfelszín ilyenkor izgatott kérészek millióitól pezseg, a hímek számára a tét óriási: rövidke életük során minél több nősténnyel kell párosodniuk. A tiszai kérész, a Palingenia longicauda a kérészek legnagyobbika: egy hím példány hossza elérheti a 13 centimétert.
A három évvel ezelőtti ciánszennyezéskor a szakemberek aggódtak a kérészek miatt is, ám a Tisza azon a nyáron is virágzott. A mostani rajok azokból a petékből lettek, amelyeket a ciánszennyezés évében raktak le az akkor násztáncukat járó kérészek - mondta el Kasza Ferenc. A katasztrófa 2000-ben - a kérészek szerencséjére - télen érte a folyót, ekkor a lárvák már az iszapba fúrva húzták meg magukat, és a tavaszi áradások is segítették a Tisza gyorsabb tisztulását.