A bemutató az új kenyér átadásának történetét, rítusát tekinti át. A Szent István-napi ünnepségek közismerten jellemző eseménye, amikor népviseletbe öltözött leányok és legények nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a díszvendéget, a szónokot.
Az egykori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác a XIX. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében találta ki, hogy rendezzenek országszerte aratóünnepeket. A középkori kenyér tisztelete ünnepet beemelték a XIX. századi aratóünnepbe, az aratóünnepből pedig a kenyér, később az alkotmány, az új kenyér ünnepe lett. Az új kenyér napját a középkorban július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: akkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték.
Az első magyar kenyér ünnepet 1937-ben Szegeden, Péter, Pál napján rendezték meg. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után a különböző politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani.
Az időrendet követő kiállításon aratókoszorúkkal feldíszített szekerek, korabeli dokumentumok, újságcikkek, fotók, filmhíradók segítségével próbálják rekonstruálni, hogy milyenek is voltak például a Darányi-féle, főleg uradalmi gazdatisztek, egyházi személyek, különböző egyletek és körök által rendezett aratóünnepek. Az érdeklődők áttekintést kaphatnak többek között arról is, hogy milyenek voltak az 1945 utáni koalíciós időkben, a különböző politikai pártok által szervezett ünnepségek.
A kiállítás október 12-ig tekinthető meg a Kossuth Lajos téri múzeumban.