Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, két gigantikus, a Jupiteréhez fogható méretű napfoltcsoport fejlődött ki központi csillagunk felszínén (484-es és 486-os számú alakzatok), amelyek felett intenzív naptevékenység zajlik. Két ekkora foltcsoport egyidejű megjelenése igen ritka esemény. A foltok felett kemény napkitörések követik egymást, s a napanyag egy része ún. koronakitörésekben dobódik ki központi csillagunkról.
A Földhöz érkező napanyag (napszél) már a hét végén is éreztette hatását: magasabb földrajzi szélességeken (nem komoly) zavarokat okozott elektromos és távközlési hálózatokban. Néhány esetben rövid időre megszakadt az összeköttetés a légiközlekedésben, s a Mount Everesten tartózkodó hegymászók is rádiózavarokról számoltak be. A GPS-rendszer működésének pontosságában is átmeneti zavarok léptek fel.
A két gigászi napfoltcsoport továbbra is jól látható, akár távcső nélkül is. SOHA NE NÉZZÜNK AZONBAN MEGFELELŐ VÉDELEM NÉLKÜL A NAPBA!
Október 26-án (vasárnap) mindkét foltcsoport felett egy-egy nagy kitörés zajlott le, és további nagy kitörések várhatók. A vasárnapi kitörések is koronakitörésekben folytatódtak, amelyek egy része a Föld felé irányult. Így továbbra is várható a sarki fény felbukkanása, akár alacsony földrajzi szélességeken is (eddig ez sajnos hazánkban nem következett be). Ugyancsak vasárnap egy kb. 30 földátmérőnyi plazmahíd, egy ún. protuberancia emelkedett ki központi csillagunk felszínéről (lásd a képen).