Megéri befektetni az alapkutatásokba - a World Science Forum tanulságai

Hétfőn Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke záróbeszédével fejeződött be az elsőként Budapesten megrendezett tudományos világtalálkozó, a World Science Forum. A 80 országból érkezett mintegy 300 tudós összegezte a szekcióülések tapasztalatait, majd levonták az általános tanulságokat, és ajánlásokat fogalmaztak meg. Az [origo] az MTA elnökét kérdezte a 21. század tudósáról, az alapkutatásokról és az agyelszívásról.

"Szívósan dolgoztunk, azt hiszem, joggal mondhatom, hogy betöltve az Önök várakozását, mert hiszen bőségesen megtárgyaltuk a tudás, a tudomány, a társadalom és a gazdaság összefüggésrendszerét. Jó néhány kérdést tettünk fel, és megpróbáltuk megtalálni rájuk a választ. A mai gazdaság számára sem a természeti erőforrások, sem az olcsó munkaerő, sem a tőke nem olyan fontos, mint az innováció, amely új elgondolásokra, új tudáselemekre épül" - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a World Science Forumot záró beszédében.

Vizi E. Szilveszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány megítélésében a közvélemény hosszú ideje megosztott. Vannak, akik abban hisznek, hogy a tudomány bármire képes, és vannak, akiket ugyanez szorongással tölt el. Sokan kérdezik: miért költsünk temérdek pénzt például űrkutatásra, amikor ennek előnyei - ha lesznek ilyenek egyáltalán - csak hosszabb idő elteltével lesznek érzékelhetők? Mi célból térképezzük fel az emberi genomot? Éppen az ilyen kérdések miatt kell állandó dialógust folytatni a közvéleménnyel, a tudomány fejlődésének haszonélvezői vagy éppenséggel károsultjai ugyanis maguk az emberek - hangsúlyozta az elnök.

Ami a sokak számára talán "feleslegesnek" tűnő alapkutatásokat illeti, Vizi E. Szilveszter elmondta: az adófizetők gyakran észre sem veszik, mennyire át- meg áthatja mindennapi életünket az a temérdek eszköz és eljárás, amelyet tudósok dolgoztak ki: az elektromosság, a rádió, a telefon, a műanyagok, a fax, a televízió, a számítógép, a repülőgép, a műholdak, az antibiotikumok és így tovább. Tisztázni kellene, hogy mai életmódunk mennyi mindenben a múlt technikai előrelépésében gyökerezik, és akkor kevesebben elleneznék a mai alapkutatások támogatását, hiszen nyilvánvaló lenne, hogy ez a jövő életmódjának mai meghatározója.

"A Fórum egyik legfontosabb eredménye, hogy arra a következtetésre jutottunk: mi valamennyien, tudósok, politikusok és a többiek, felelősek vagyunk az emberiség jövőjéért. Aligha lehet kétséges, hogy a 21. században a tudósok felelőssége minden eddiginél nagyobb lesz. De szabadságot kell élvezniük ma is, a jövőben is, hogy azt vizsgálják, amit jónak látnak; publikálhassák, amit fölfedeztek és ami a fejükben jár, és ugyanakkor feladatuk, hogy tudományukat az emberiség és a lakható környezet védelmében műveljék, hogy ezzel is elősegítsék a jó győzelmét a rossz fölött" - mondta az elnök, aki - mielőtt több nyelven és jó hangulatban elköszönt a közönségtől - bejelentette: a magyar Tudományos Akadémia két éven belül újra megrendezi a World Science Forumot.

Az első alkalommal megrendezett tudományos világfórumra 80 országból több mint 300 tudós, köztük több Nobel-díjas érkezett. A Magyar Tudományos Akadémia a tanácskozást a jövőben rendszeressé kívánja tenni, a davosi világgazdasági fórum mintájára.