Megéri befektetni az alapkutatásokba - a World Science Forum tanulságai

Hétfőn Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke záróbeszédével fejeződött be az elsőként Budapesten megrendezett tudományos világtalálkozó, a World Science Forum. A 80 országból érkezett mintegy 300 tudós összegezte a szekcióülések tapasztalatait, majd levonták az általános tanulságokat, és ajánlásokat fogalmaztak meg. Az [origo] az MTA elnökét kérdezte a 21. század tudósáról, az alapkutatásokról és az agyelszívásról.

A világ békés fejlődésében nagy szerep hárul a tudósok és a tudomány felelősségére - hangsúlyozta az UNESCO főigazgató-helyettese a Budapesten tartott tudományos világfórum zárónapján november 10-én, hétfőn a Parlamentben.

Walter Erdelen a tanácskozáson adta át az UNESCO 2003. évi tudományos díjait. A hat különböző kategóriában adható díjat mexikói, thaiföldi, norvég, Srí Lanka-i, pakisztáni, venezuelai és algériai tudós vehette át - jelentette az MTI.

A Kalinga-díjat a tudomány népszerűsítéséért végzett tevékenységéért a pakisztáni Pervez Amirali Hoodbhoy atomfizikus kapta, többek között a Pakisztán és India között fennálló feszültség csökkentése érdekében végzett munkájáért. A Carlos J. Finley-díjat mikrobiológiai kutatásai elismeréseként Carlos Pena Diaz mexikói természettudós nyerte el. A 35 év alatti, kiemelkedő tudományos tevékenységet végző kutatók számára alapított Javed Husain Fiatal Tudósok díját S. R. P. Silva Srí Lanka-i származású elektromérnök kapta nanotechnológiai kutatásaiért.

Az UNESCO tudományos díját a thaiföldi Somchart Soponronnarit vehette át az energetikai kutatások területén végzett több mint két évtizedes tevékenységéért. A Pasteur Intézet és az UNESCO közös medálját az algériai Fadila Boulahbal, a tuberkolózis specialistája nyerte el kiemelkedő kutatási tevékenységéért. Az ománi szultán által alapított Sultan Qaboos környezetvédelmi díjat - megosztva - a norvég Johan Schei biológus és a venezuelai Centro de Ecologia természetvédő társaság kapta.