Az első magyar a marsbázison

Kereszturi Ákos, a Magyar Csillagászati Egyesület és a Mars Society hazai tagozatának tagja első magyarként vesz részt az amerikai Mars-analógia kutatásban, amelynek célja, hogy a Földön szimulálják a marsbéli viszonyokat és megállapítsák, miként tudnak majd a kutatók a vörös bolygón dolgozni.

A munka az Egyesült Államok sivatagos vidékén, a Grand Canyon közelében zajlik az MDRS (Mars Desert Research) kutatóállomáson. Itt építették fel annak a lakóegységnek a másolatát, amelyben az első emberek élnek és dolgoznak majd a Marson, várhatóan 2030 után.

A kísérlet célja, hogy megállapítsák, milyen feladatokat és hogyan képes az ember szkafanderben, a rendelkezésére álló eszközökkel elvégezni, a napi munkát megszervezni, a helyszíni erőforrásokat kihasználni és az esetleges életnyomokat vizsgálni. A Mars Society által szervezett program Utah állam déli, ritkán lakott részén zajlik. A szakemberek a külvilággal rádión és interneten tartják a kapcsolatot, és gyalog, illetve motoros rovereken tanulmányozzák a "marsbéli" tájat. Eltekintve a marsbéli gyengébb nehézségi erőtől, bizonyos szabályok betartásával a tervezett marsbéli munka egyes fázisait itt a Földön is modellezhetik.

Látogasson el a földi marsbázisra képgalériánk segítségével!

Kereszturi Ákos feladata, hogy a legénység geológusaként a földtani kutatómódszereket a feltételezett marsbéli viszonyokhoz és a biztonsági követelményekhez optimalizálja. Ákos az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének PhD-hallgatójaként, illetve a Magyar Csillagászati Egyesület tagjaként évek óta vizsgálja a vörös bolygó felszíni folyamatait, valamint múltbeli fejlődését.

Az MDRS a jelenleg üzemelő két ún. Mars-analógia kutatóközpont egyike, párja a kanadai Devon-szigeten, a sarkkör közelében működik (Flashline Mars Arctic Research Station, FMARS).

A kísérlet alapját képező analógiákról, a kutatóállomásokról és számos további érdekességről a Mars Society magyar tagozatának honlapján olvashat részletesen.