A tökéletes tárgyazonosító

Magyar kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel bármilyen tárgy egyedileg azonosíthatóvá válik.

Az értékes dokumentumok védelmére, hamisításuk megakadályozására sokféle eljárást kidolgoztak már. Egyre gyakrabban találkozhatunk azonban a holografikus bélyegek hamisításával vagy bankkártyák klónozásával, esetleg az eredetire megtévesztésig hasonlító hamis bankjeggyel.

Magyar matematikusokból és mérnökökből álló kutatócsoport olyan eljárást dolgozott ki, amellyel minden értékes dolog egyedileg azonosíthatóvá válik.

A titok nyitja, pontosabban a zárja a bélyeg anyagában rejlik. Az egyszerű, de nagyszerű ötletet egy olyan fizikai jelenség adta, amivel nap mint nap találkozhatunk.

"A macskaszem-jelenség", azaz egyes anyagok fényvisszaverő képessége adja a fizikai hátterét annak a "bélyegnek", amivel megjelölhetjük értékeinket. Ezt nem lehet másolni, mivel az anyag háromdimenziós: egy 5x5 mm-es felületen 200 darab 10-20 mikron nagyságú üveggolyót helyeznek el véletlenszerű eloszlásban.

Az üveggolyók bonyolult térbeli elhelyezkedését valamiképpen le kell írni, hogy a véletlenszerűen elhelyezkedő üveggömbök sokaságából egy titkos számsor, egy kód legyen. Az eljárás matematikai hátterét az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében dolgozták ki, Katona Gyula akadémikus vezetésével.

A Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Program által támogatott fejlesztés részeként a kutatócsoport mérnökeinek feladata volt a bélyeg leolvasására alkalmas készülék kidolgozása is. Sikerült megtalálniuk egy speciális optikával felszerelt webkamera és különleges világítástechnika segítségével azt a módszert, amivel a "bélyeg" felületén elhelyezkedő mintegy 200 golyó térbeli helyzetét mikronos pontossággal meghatározhatják.

Az egyedi azonosítómódszer egyébként legjobban úgy képzelhető el, mintha valaki egy marék rizst kiszór az asztalra. A rizsszemek véletlenszerű elhelyezkedése - noha csak másodpercnyi idő alatt alakul ki - nem utánozható le azzal a mikronos pontossággal, ahogyan a magyar kutatók módszere működik.

A találmány, még nem egészen pontos elnevezéssel, a "digitális vízjel" nevet kapta. Valójában egyfajta mesterséges ujjlenyomatról van szó, és csupán az adatok feldolgozása folyik digitális úton.

A leutánozhatatlan jelölés eljárására már 27 országban jegyezték be a szabadalmat, és az eljárás az Egyesült Államokban is folyamatban van.

Delta
mtv, vasárnap, 14.10